Kollár Csaba: A gazdaságkommunikáció kreatív lehetőségei az információs társadalomban A Magyar Marketing Szövetség Oktatók Klubja éves konferenciáján elhangzott előadás prezentációja. Helyszín: NYME KTK Év: 2003

1. Kollár Csaba A gazdaságkommunikáció kreatív lehetőségei az információs társadalomban Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Konferenciája 2003 – NYME KTK, Sopron

4. E nélkül a fogyasztó/vásárló számára nem egyértelmű az üzenet, és ez csökkentheti a márkahűséget, bizonytalanná teheti a fogyasztót/vásárlót, egyben növelheti a konkurens márka előnyét

5. A nem egységes keret azt is jelenti, hogy más-más kreatív koncepció alapján alakítják ki különböző kommunikációs- és reklámügynökségek az üzenetet

6. Az eltérő kreatív koncepció azzal a veszéllyel is járhat, hogy a márkát, annak a megbízó által szándékolt egységes image-vel együtt elbizonytalanítja, és akkor a kommunikáció fordított összeg jelentős része felesleges lesz.

8. Tervező

9. Kivitelező médiatulajdonos

10. Fogyasztó vásárló

11. Kutatók

13. Társadalmi-szociális szféra átalakulása ( virtuális csoportok , decentralizálódás, virtuális személyiség)

14. a fogyasztási és az életmód minták megújulása („információ fogyasztás”, az elfogyasztott javak info. tartalma nő, virtuális vásárlás, nagyobb részvétel a termelési folyamatokban, interaktív kommunikáció a vevő és a szervezet között)

15. az oktatás és a szakképzés új feladatai (távoktatás)

16. a kulturális, nemzeti sajátosságok megnyilvánulásának lehetőségei (lokális értékek a globális világban)

17. Sajátos nyelvezet

18. Szubkulturális jelleg

19. Távmunka

20. Mediatizált üzenetek

22. E-mail

25. Auditív

27. WEB

30. Alkotóképesség, a tapasztalatok átszervezése és újítási képesség

31. A korlátozó feltételek NEM teljes mértékben rögzítettek  nyílt probléma  kreatív megoldás

33. keresés,

34. lappangás,

35. elfektetés,

36. megvilágosodás,

37. kidolgozás,

38. igazolás

40. A tudás korát éljük  a kreativitás csak tovább növeli a tudás értékét és hasznosságát

41. A vállalatok folyamatosan megújulnak

42. A dolgozók többsége kreatív tevékenységet igényel

43. A formatervezés és az ergonómia előretörése

44. A fogyasztók/vásárlók részt kívánnak venni a tervezési folyamatokban

45. A nemzetgazdaságok közötti versenyt az határozza meg, hogy egy adott ország hogyan tudja hasznosítani a a rendelkezésére álló tehetségállományt, a kreatív energiákat

47. Szokatlan ötletei vannak (eredeti)

48. Szereti megoldani a problémákat (akár több megoldási javaslattal is előáll)

49. Nem riad vissza a váratlan helyzetektől

50. Szívesen keres új kutatási témákat

51. Stílusa demokratikus

52. Játékos, érdeklődő

53. Gyakorta optimista

54. Extrovertált

55. Gazdag képzelet

56. Kevésbé konformista

58. Nyitottak, interaktívak a kommunikációs csatornák

59. Gazdag eszköztár a kreatív gondolatok generálásának és a csoportos ötletek megjelenésének

60. Nem riad vissza a „csodabogaraktól”

61. Nem csak a specialistákat vonja be

62. Elfogadja az egyéni/furcsa viselkedési formákat

63. Az ötletek mércéje az eredetiség és a kreativitás

64. Flexibilis, hosszú távú tervezés

65. Nyílt rendszer

66. Nem fél az új ötletektől  kísérletezgetés

67. Kellő energia és figyelem a hibajavításra

68. A dolgozók jól érzik magukat

70. Tárgyaláson alapuló döntéshozatal

71. Kreatív döntéshozatal

74. Résztvevők csak megadott témával foglalkozhatnak

75. Mindenki elmondhatja a véleményét kritika nélkül

76. Minél fantasztikusabb egy ötlet, annál jobb

77. Más ötlete is továbbgondolható

78. Probléma, ha egy vezéregyéniség eltéríti a gondolatokat

79. Alkalmazás: több megoldási változat kialakítása

80. Példa: a szervezet web-en keresztül segítséget kér a (leendő fogyasztóktól), hogy vegyenek részt egy chat-szobában valamely termék nevének kitalálásában, vagy egy leendő termék tulajdonságainak meghatározásában

82. A kommunikáció dinamikája nagymértékben függ a kommunikációs platformtól

83. Minél több ötlet gyűjtése

84. Ötletcirkuláció

85. Mindenki elmondhatja a véleményét kritika nélkül

86. Minél fantasztikusabb egy ötlet, annál jobb

87. Más ötlete is továbbgondolható

88. Probléma, ha egy vezéregyéniség eltéríti a gondolatokat

89. Alkalmazás: több megoldási változat kialakítása

90. Példa: probléma felvetése hírlevélben (pl.: HIX)

92. Írásbelisége miatt csökkentheti az elképzelések eredetiségét

93. Alkalmazás: lásd: brainstorming

94. Példa: webfelületen vagy e-mail-ben „korlátozott” ötletek generálása, pl.: reklámszlogen.

96. 1 munkacsoport 6 percig brainstormingol

97. Az eredményt eredményeket összefoglalják elgondolássá

98. Újabb csoportképzés, amelyben a résztvevők azonosulni tudnak a vezérgondolattal

99. Újabb 6 percig ötletroham

100. Alkalmazás: lásd: brainstorming, összetettebb problémák megoldása

101. Példa: brainstorming: chat-en (6 külön szobában), majd a szobáknak új címeket adnak és új tagokkal töltődnek fel. Érdemes auditív, vagy videochat.

103. A pontosan megfogalmazott kérdést elküldjük írásos formában minden résztvevőnek

104. Mindenki egyedül dolgozik a megoldáson

105. A megoldásokat begyűjtik, kiértékelik, majd az eredményeket visszaküldik

106. Újabb kör kezdődik… amíg nem alakul ki konszenzus

107. Alkalmazás: határozottabban körvonalazott problémák megoldásánál

108. Példa: e-mail-en keresztül küldhetik oda-vissza, vagy web-felületen írhatják meg véleményüket, vagy hírlevél

110. Egy jól megfogalmazott kérdést vetnek fel

111. Egyéni írásos ötletalkotás

112. Összegyűjtött ötleteket kollektív szóbeli értékelés alapján dolgozzák fel

113. Zárásként rangsorolás

114. Alkalmazás: célirányosan megfogalmazott problémák megoldásánál

115. Példa: kérdés elküldése e-mail-ben, válasz e-mail-ben, vagy web-felüleleten, kollektív értékelés chat-en

117. Public Relations

118. Építészet

119. Képzőművészet

120. Iparművészet

121. Formatervezés

122. Divat

123. Film

125. Könyv- és lapkiadás

126. Kutatás és fejlesztés

127. Szoftver (programozás)

128. Játékok

129. Rádiózás, televíziózás (média)

130. Videojátékok

132. A reklámmal foglalkozó szervezeteknél (nagyságtól függetlenül) megjelent a kreatív osztály/csoport

133. Kreatív foglalkozásnak tartják (többek között): szövegíró, art director, kreatív igazgató, grafikus, web-designer (programozó), flash-mester, tipográfus, belsőépítész

134. Általános elvárás a kreatív szakmáknál: kreativitás, szakmai végzettség (Ipar- és/vagy Képzőművészeti Egyetem, kommunikációs szakember, közgazdász, bölcsész/nyelvész), önállóság, egyben csapatmunka, szoftverismeret

137. MAGYARI BECK István: Kreatológiai vázlatok; Aula, 1997

138. HOWKINS John: Az alkotás gazdagít; HVG, 2004

139. TOMCSÁNYI Pál: Általános kutatásmódszertan; OMMI, 2000

140. KAO John: Ötletgyár; SHL, 1999

141. KINDLER – KLEIN – PAPP – TIBAY: A kreativitást növelő módszerek alkalmazása; BME MTI, 1984

142. ZOLTAYNÉ PAPRIKA Zita: Döntéselmélet; Alinea, 2002

143. CSEPELI György: A szervezkedő ember; Osiris, 2001

144. RAWLINSON Geoffrey: A kreatív gondolkodás és az ötletbörze; Novotrade, 1989

145. KAPCSOLAT/CONTACT http://drkollarcsaba.hu [email_address] drkollarcsaba http://drkollarcsaba.hu/?feed=rss2 http://twitter.com/drkollarcsaba www.facebook.com/drkollarcsaba www.delicious.com/drkollarcsaba www.slideshare.net/drkollarcsaba www.ecademy.com/user/drkollarcsaba www.youtube.com/drkollarcsaba www.flickr.com/photos/drkollarcsaba www.netvibes.com/drkollarcsaba www.linkedin.com/in/drkollarcsaba www.myspace.com/drkollarcsaba