Környezetvédelem, Lakatos Gyula, EKF, Környezettan BSc
•Download as PPT, PDF•
1 like•1,144 views
fogalomak, általános környezetvédelem
Recommended
Recommended
More Related Content
Similar to Környezetvédelem, Lakatos Gyula, EKF, Környezettan BSc
Similar to Környezetvédelem, Lakatos Gyula, EKF, Környezettan BSc (20)
Környezetvédelem, Lakatos Gyula, EKF, Környezettan BSc
- 1. „KÖRNYEZETTUDATOS VISELKEDÉSFORMÁK ELTERJESZTÉSÉNEK TÁRSADALMI LEHETŐSÉGEI” 1. Környezet fogalma, környezetvédelem KEOP-6.1.0./09-2010-0018 Debrecen, 2010-2011
- 2. Fő kérdések (Dr. Rédey Ákos alapján) Környezet Környezetvédelem Légkör globális problémái A víz - a kék arany Szennyvíztisztítás Az emberi tevékenység környezetkárosító hatása
- 3. A környezetvédelem humáncentrikus társadalmi tevékenység, amely a természeti kincsek megőrzését, megújulását, kitermelését, átalakítását teszi lehetővé úgy, hogy a keletkező melléktermékek minimális ártalmat okozva kerüljenek vissza a természetbe.
- 4. A környezetvédelem feladatrendszerének célja: - megvédeni az embert a környezeti ártalmaktól, - szabályozni a természeti készletekre ható ártalmat, - gazdálkodni a meglévő természeti készletekkel és - fejleszteni a környezet teljesítő és regeneráló képességét az ember jóléte érdekében. A feladatrendszer az alábbi összetevőkből áll: - társadalmi: magatartás szervezési és szabályozási funkciók; - gazdasági: teherviselés, áldozatvállalás, optimalizálás; - technológiai: műszaki és természettudományos eljárások alkalmazása.
- 5. Környezet alatt az élővilág (beleértve az embert) környezetét értjük. Ha környezetről beszélünk, akkor mindig valaminek - amit a környezet- alanyának (körülvettnek) nevezünk - a kölcsönhatásáról, a dialektikus egységéről van szó. A környezet legáltalánosabban, az aktuális létfeltételek összessége. az élő és az élettelen világ kölcsönhatása természeti környezet épített környezet társadalmi környezet
- 6. Ember és környezete Termé- Épített szeti E Társadalmi
- 10. Környezet lokális regionális kontinentális globális
- 11. Természeti környezet (természeti erőforrás) elemei geoszféra a víz a levegő a talaj az élővilág Te Ép a táj (természetes, természetközeli ill. E kultúr) Tá használata (bonitása) megújuló – meg nem újuló nyersanyag, ásványkincs élelem rekreációs tényező
- 12. Hortobágy – Kunkápolnási mocsár
- 17. Az épített környezet (az ember által létrehozott művi környezet elemeinek rendszere) A házaink, gyáraink, útjaink, mindaz, amely az emberi élet minőségének és igényének színvonalához tartozónak tekinthető környezetszennyezés (gazdasági tevékenység és politikai döntés) vízszennyezés Te Ép levegőszennyezés talaj erózió E biodiverzitás csökkenés hulladék zajártalom Tá mentális problémák
- 18. Bemenet Kimenet nyersanyagok termőföld + hulladék termelőerő géppark késztermék
- 20. A társadalmi környezet (a társadalmat alkotó emberek közötti viszonyok, szokások, megfogalmazott törvények összessége) Környezetvédelem természetvédelem környezetgazdálkodás tájvédelem Te Ép környezetegészségtan E települési környezet védelme Tá
- 22. Környezet Környezettudomány interdiszciplináris evolúció és fejlődés Élettelen természet tudományai Élettudomány Társadalomtudomány multidiszciplináris információforrás transzdiszciplináris áthatás és jelenlét Környezet természeti oldal - műszaki oldal ökológiai szemlélet - ökonómia érvényesítése elmélet - gyakorlat környezettudatos (környezetgondos) polgár
- 23. Commoner (1972): “The closing circle” 1. Minden kapcsolatban van mindennel. 2. Minden mozgásban van és halad valahova. 3. A természet jobban ismeri a megoldásokat. 4. A természet készlete ≠ svédasztal.
- 24. Napjainkban az ökológiai szemléletű, élőlényközpontú elvek előtérbe kerültek, mivel sürgető igényként jelentkezik a társadalomban élő ember és a természeti környezete közötti harmonikus együttélés, valamint a fenntartható fejlődés szemléletének és tudatosságának érvényesítése.
- 25. Ökológia – a biológiához, azon belül pedig az egyedfeletti (szupra- individuális) szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológiához tartozó tudományág. Ökológia tárgya: a populációkra és közösségeikre hatást gyakorló ökológiai-környezeti és az ezeket a hatásokat fogadó ökológiai- tűrőképességi tényezők közvetlen összekapcsoltságának vizsgálata.
- 26. Élővilág szerveződése és topográfiai skálája Bioszféra – a Föld szférái Biom – a Föld övei Holocönózis – landscape (táj) Biocönózis – biotop Faj – areal Populáció – habitat ----------- Egyed
- 28. Környezeti krízis 1960-as évektől tényezői: - a populáció növekedés (35 év – 10 milliárd) - az életminőség mutatói developed – developing - a technológia fejlődése - a társadalmi attitűd megváltozása Master of the Universe money - a technológiai fejlődés összhangba hozása a természettel the Trees do not reach to the sky - a természet nagyon összetett holisztikus és redukcionizmus
- 29. Tudományos-technikai civilizáció krízise Szennyezés Hulladék Természetes tisztulás Ökológiai krízis Fenntartható fejlődés Az elővigyázatosság elve: az ember és a társadalomban élő ember a környezetvédelmi utólagos beavatkozás helyett a megelőzésre (prevenció) és környezetbarát gondolkodásra valamint cselekvésre összpontosítson. „Nem a környezetvédelem drága, hanem a környezetszennyezés kerül sokba”
- 30. Környezetvédelem 1972 Stockholm Zéró növekedés 1992 Rio de Janeiro Agenda 21 Fenntartható fejlődés Globális problémák: az ember által okozott éghajlatváltozás a biológiai változatosság elvesztése a népesség és fogyasztás növekedése 1997 Kyoto Egyezmények 2002 Johannesburg Sustaining the poor’s development
- 31. Környezetvédelem Humáncentrikus tevékenység, azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek arra szolgálnak, hogy az ember számára biztosítsák és meghatározott minőségi (kiváló vagy jó ökológiai) állapotban fenntartsák a környezetet, amely szükséges a minőségi emberi élethez. Környezettudomány (szintetizáló, integratív tudomány) Környezettudomány – környezetvédelem természettudományos alapozású ökológiai szemléletű élőlényközpontú
- 32. Környezetvédelem Környezetvédelmen értjük azoknak az intézkedéseknek az összességét, amelyek arra szolgálnak, hogy az ember számára biztosítsák és meghatározott állapotban fenntartsák a környezetet, amely szükséges a minőségi emberi élethez. Természetvédelem A természetvédelem a természeti környezet egyes, természeti értékekben gazdag részeit helyezi védelem alá, a környezeti ártalmak kiküszöbölésével törekszik az eredeti állapot, a természeti értékek fenntartására, a kultúr és ipartörténeti értékek megőrzésére.
- 33. A légkör környezeti problémái 1. Üvegházhatás 2. Ózon réteg vékonyodás 3. Savas esők
- 34. Üvegházhatás Üvegházhatású gáz kibocsátási források az EU-ban (2007) CO2, amely a megnövekedett üvegházhatás 60%-ért, CH4, amely 20%-ért, N2O, amely 6%-ért, fluorozott üvegházhatású gázok (HFC, SF6, PFC, CFC) amely 1,5%-ért felelős. (Nitrogéntrifluorid -NF3)
- 35. Ózon Légköri ózon mennyiségének vizsgálata 1956 (Antarktisz, Halley-öböl) 320 Dobson-egység Forrás: Earth System Research Laboratory
- 37. Savas esők Ipari és urbanizált területek SO2, NOx Fejlett országok Föld átlag hőmérsék- letének emelkedése! Fejlődő országok helyzete
- 40. Napjainkban A Föld vízkészlete - Globális édesvízkészlet Emberi tevékenység környezeti károsító hatása - Közvetlen hatás - Közvetett hatás Nemzetközi megállapodás - V. Víz Világfórum Európai Unió vízügyi politikája - Víz Keretirányelv (2000/60/EK)
- 41. A Föld vízkészlete A hasznosítható édesvízkészlet a teljes vízmennyiség 0,6-0,7%-a. Forrás: P. Reiter
- 42. Emberi tevékenység környezetkárosító hatása Az egyik legsúlyosabb, megoldásra váró kihívás a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány. Közvetlen (katasztrófák, folyamatos szennyezés) Minamata ügy (Japán, 1950) - HgSO4 kibocsátása a tengeri üledékbe – baktérium bontás – tápláléklánc – idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek Itai-itai betegség (Japán, 1957) - Kadmium szennyezett bányavíz jutott a rizsföldek közelében a Jinzu folyó árterében - csonttörékenység Rajna higanyszennyezése (1986) - Tűz egy svájci vegyipari vállalatnál – 30t mezőgazdasági vegyszer és higany tartalmú vegyület került ki. Arzénos vizek - Felszín alatti vizek arzén tartalma (DK-Ázsia, Argentína, Chile, Magyarország)
- 43. Emberi tevékenység környezetkárosító hatása Közvetlen (katasztrófák, folyamatos szennyezés) Évente 5-8 millió ember hal meg és 250 millió ember kap betegséget szennyezett, fertőzött víztől (Afrika, Ázsia). Új kihívás – Jövő problémái Évente több ezer újabb, jelentős részben perzisztens és toxikus vegyületet szintetizálnak, ezek többsége eljut a vizekbe: • PESZTICIDEK, • SZTEROIDOK, A HORMONHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ Szakkara-csatorna ANYAGOK • PARAZITÁK (Cryptosporidium, Giardia A harmadik világban óriási lamblia stb.) Kockázat-érzékenységünk nő, a határértékek probléma a vizek szigorodnak, de valójában nem tudjuk, mit hoz a szennyezése, a természetes jövő. élőhelyek átalakítása és a túlhasználat.
- 44. Nemzetközi megállapodás Az V. Víz Világfórum (2009) célja a vízért való összefogás és a vízkészletekhez való hozzáférés különbségeinek áthidalása. Fő tématerületek: Globális változások és ehhez kapcsolódó kocká-zatok kezelése A vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, illetve annak finanszírozása, Vízkészlet-igényének kielégítése Vízügyi oktatás
- 45. Víz Keretirányelv Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása Ivóvíz Települési Nitrátok IPPC & Vegyi anyagok Lerakók szennyvíz egyéb ipari (76/464) fürdővíz kibocsátások Növény- Szennyvíz- védőszerek iszap Biocidek
- 46. A szennyvizet kezelni kell Egyedi megoldások vs. Regionális/kistérségi szennyvíztisztítók Döntési szempont: – Földrajzi/geológiai adottságok – Csatorna költsége – Csatorna hossza befolyásolja a tisztíthatóságot (lehűlés, rothadás) – Kis népsűrűségű területeken az egyedi tisztítás előnyösebb
- 47. Szennyvíztisztítás problémái Kapacitás: vízmennyiség csökkent, alulterheltek a telepek. Mikroszennyezők: szerves + nehézfémek - jelentős részük a vízben marad. Szaghatás Iszapelhelyezés: Hova? Mennyiért? Iszapkezelés: Megéri?
- 48. Köszönöm a figyelmet Összeállította: Dr. Lakatos Gyula
- 49. Feladat Veszélyben a természeti környezet
- 50. Átadták az első ökobuszt Zalaegerszegen, a helyi járatként közlekedő autóbusz üzemanyaga a Zalavíz Zrt. zalaegerszegi szennyvíztisztító telepén, szennyvíziszapból előállított biometán. Zalatnai László, a Zala Volán Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek szerdán elmondta, hogy az ökobusz alacsony koromkibocsátása kedvező a városnak, a Volánnak pedig jobb működtetést jelent, ugyanis a biogáz 50-60 százalékkal kevesebbe kerül, mint a dízelolaj. MTI Fotó: Varga György Az autóbuszok beszerzési ára 25 százalékkal magasabb, mint a normál üzeműeké – egy csuklósautóbusz 70 millió forintba kerül -, ezért további ökobuszok üzembe helyezése a pályázati lehetőségektől függ. kép: zalaegerszeg.hu, Seres Péter Nagy András, a Zalavíz Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a helyi vállalat a tudását, technológiáját adja át a közösségnek, így a gazdasági előnyök mellett a környezettudatos magatartáson kívül egy új dimenziót is kap az együttműködés. Jelenleg ugyan korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre az üzemanyag, (a tisztított biogáz), ezért elsősorban arra törekednek, hogy a gáz mennyiségét növeljék, és csak ezt követően lehet bővíteni a tankolási lehetőségeket, ami a szélesebb körű felhasználást is lehetővé teszi. MTI Fotó: Varga György Gyutai Csaba polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: olyan energiatakarékos megoldásokat kívánnak alkalmazni a városban, amelyek előremutatóak és kímélik a környezetet. Ennek eredményeként a zalai megyeszékhelyen már működik egy geotermális közműrendszer, ami megoldja a kórház, szociális otthon, fürdő, kemping fűtését. Folyamatban van újabb, hasonló létesítmény tervezése is. Beszélt arról is, hogy célszerű a városi tömegközlekedésbe is bevonni a biometánnal hajtott autóbuszokat, mert kevésbé károsítják a környezetet és jóval alacsonyabbak az üzemeltetés, fenntartás költségei, de csak a tapasztalatok birtokában döntik majd el, hogy milyen ütemben fejlesztik tovább a programot. A Zalavíz Zrt. zalaegerszegi telepén a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapból biogázt állít elő, amit kezdetben hő- és villamosenergiaként hasznosítottak. A tisztítóberendezés üzembe helyezését követően viszont 97 százalékos tisztaságú biometánt tudtak előállítani, amit sűrítést követően gázüzemű autókba lehet tankolni. (A keletkezett biometán fűtőértéke megegyezik a földgázéval.) A telepen a CNG üzemű autók tankolására kialakítottak egy biogáz töltőállomást is. A Zalavíz Zrt. 2011 szeptemberében az országban egyedülálló, CNG üzemű kishaszon-gépjármű flottát helyezett üzembe. A cég ellátási területén hibaelhárításra és karbantartásra használt, cserére szoruló, elöregedett járműveket gyárilag kialakított CNG típusú kishaszon gépjárműre cserélték. Az autóbusz-átadással egy időben további két járművel is bővült a flotta, így már 10 biometánnal hajtott gépkocsi fut a térségben.
Editor's Notes
- A globális környezeti változások körét áttekintve, a legnyilvánvalóbb világméretű problémák a légkörhöz kapcsolódnak. Ennek oka, hogy a levegő a legmobilisabb szállító közeg, benne gyorsan, nagy távolságra, és terjedésben csak alig korlátozva terjedhetnek az anyagok. Amíg például a víz esetében a gravitáció alapvetően meghatározza a mozgási irányokat, addig a levegőbe kerülő szennyezések általában méretüknél (por, korom >10 µm, aerosolok 10-0,01 µm) vagy halmazállapotuknál (gázok, gőzök) fogva gyakorlatilag bárhova elszállítódhatnak. A hosszú légköri tartózkodású légszennyezők elkeveredve a levegőben globális léptékűvé változtatják a helyi és regionális hatásokat. A napjaink legsúlyosabb légköri problémájának tartott üvegházhatás talán a legtipikusabb globális környezeti probléma. Hatásai az egész Földre kiterjednek, s számos következménye (sivatagosodás, El Nino változása stb.) hatalmas területen „kézzel fogható”. Az ún. „ ózonprobléma ” ugyan globális, következményeinek léptéke is elmarad az előbbitől. A savas esők inkább regionális problémaként jelentkeznek, földrésznyi következményeik miatt azonban joggal sorolhatóak a globális problémák közé. Forrás: Rakonczai János: Globális környezeti problémák (2007)
- CO 2 : 2006-ról 2007-re globálisan három százalékkal emelkedett a felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás. Az emberiség történetében soha nem tapasztalt mértékű, 9,34 milliárd tonnányi volt a főképp az ipari tevékenységekből, a közlekedésből és az erdőirtásból eredő globális széndioxid-kibocsátás 2007-ben (Global Carbon Project). 2006-hoz képest ez körülbelül 3%-os emelkedést jelent, és a szén-dioxid légköri koncentrációja elérte a 383 ppm-es értéket. 2000 és 2005 között a kibocsátás összesen emelkedett 3,2%-kal, míg az előző évtizedben (1990-től 1999-ig) 0,8%-kal. Mindebből világosan látható, hogy a globális széndioxid-kibocsátás növekedése jelentősen gyorsul. Az emelkedést javarészben fejlődő országok produkálták, elsősorban Kína , amely megközelítőleg a globális emelkedés feléért felelős. A most nyilvánosságra hozott számok azt mutatják, hogy mára egyértelműen Kína vált a globális légszennyezés meghatározó szereplőjévé. Az USA 2007-ben a korábbi évnél közel 2 százalékkal nagyobb mértékben járult hozzá a globális légszennyezéshez, miután 2006-ban sikerült csökkentenie kibocsátását. A harmadik helyen India áll, majd Oroszország következik. NF 3 : többek között LCD képernyők, számítógépek áramköreinek, vagy napelemek előállításakor keletkezik. Annyira kevés volt belőle az atmoszférában, hogy a hagyományos módszerekkel ki sem lehetett mutatni, így Kiotóban 1997-ben fel sem vették az üvegházhatásért felelős gázok listájára. A nitrogéntrifluorid nem csak azért veszélyes, mert 17.000-szer erősebb hatást fejt ki, mint a szén-dioxid, hanem azért is mert kb. 550 év a légköri élettartama, ami 5-10-szerese a szintén rendkívül környezetromboló telített freonokénak (CFC-k). Új vizsgálati eljárásokkal lehetőség nyílt az NF 3 légköri koncentrációjának pontos meghatározására. Az eredmény lehangoló: évente 11%-kal több Nitrogéntrifluorid van az atmoszférában. Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20080926-ijeszto-globalis-legszennyezesi-adatok-2007ben-3kal-nott-a-szendioxidkibocsatas.html http://kitekinto.hu/global/2008/12/06/a_szen-dioxidnal_sokkal_kartekonyabb_uveghazhatasu_gaz_a_legkorben http://ec.europa.eu/environment/climat/campaign/pdf/gases_hu.pdf
- Az 1990-es évek környezetvédelmi politikájának köszönhetően az ózonrétegben kedvező folyamatok indultak meg. Az Alabama Egyetem kutatócsoportja 2003 augusztusában arra az eredményre jutott, hogy az ózonpajzs külső részén (a sztratoszféra felső rétegeiben) jelentősen lassult az ózon lebomlásának sebessége. Földi és műholdas mérések adatait elemezték 20 évre visszamenőleg, és azt találták, hogy a korábbi, évtizedenkénti mintegy 8%-os ritkulás a legutóbbi évtizedre vetítve a felére, 4%-ra csökkent a felső rétegben. Ezek az adatok is alátámasztják a korábbi becsléseket, miszerint az évszázad közepére a felső légkörben az ózonréteg visszanyerheti a múlt század közepe előtti szintet, és ezzel párhuzamosan talán a sarkvidékek felett tapasztalható ózonlyuk is megszűnik. Az ózonkoncentrációt csökkentő kibocsátás-korlátozásáról szóló tárgyalások az 1980-as évek közepén kezdődtek el. 1985 márciusában a kormányok elfogadták az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezmény t. 1987 -ben Montreal ban aláírták az ózonréteget csökkentő vegyi anyagok kibocsátásának visszaszorításáról szóló jegyzőkönyvet. (Ennek huszadik évfordulója alkalmából az ENSZ Környezetvédelmi Programja - az UNEP - 2007-et az Ózonréteg Nemzetközi Évének nyilvánította .) A Montreali Jegyzőkönyvet Londonban és Koppenhágában módosították, előrehozva a veszélyes vegyi anyagok termelésből való kivonásának határidejét. Kutatások azonban azt mutatták, hogy ezek az intézkedések nem elegendők, így 1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. (Elsőként Svédország tiltotta be az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát 1978. január 23-án.) Forrás: http://www.esrl.noaa.gov/gmd/dv/spo_oz/ozdob.html http://www.origo.hu/tudomany/20070702-ozonlyuk-regeneralodik.html
- Globálisan a savas esők 60-70%-ért a ként tartják felelősnek – s ennek kb. 9/10-e emberi beavatkozás következménye. A felhasznált kőszenek általános kéntartalma 2-3% égetés után SO 2 formában a levegőbe. Második legfontosabb kénforrás a fémkohászat, harmadik a vulkánosság. Salétromsav képződéséhez szükséges NO x 95%-a antropogén eredetű: szén-, a –kőolaj, -földgáz-felhasználás (égetés, közlekedés, vegyipar), műtrágyázás, talajbaktériumok, erdőtüzek… Ezt a gondot (savas eső) az ipari szennyezőanyagok, így például a SO 2 és a különböző NO x elleni határozott fellépéssel (pl. 1985: Helsinki , 1988: Szófia , 1991: Genf , 1994: Oslo , 1999: Gothenburg , 1990 USA : „Savas eső program” …) mostanra sikerült „megoldani”, legalábbis a fejlett világban. Azonban egy váratlan hatás befeketíti ezt a képet: az aeroszolok hiányában a légkör jobban átengedi a napsugárzást, ami súlyosbítja a felmelegedést. Az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ egyik kutatója, Guy Brasseur szerint ha minden, az emberi tevékenységhez kötődő SO 2 kibocsájtást hirtelen sikerülne leállítani, az nagyon gyorsan, mindössze két év alatt 1 Celsius-fokkal emelné az átlaghőmérsékletet a Földön. Az évszázad végére ez a növekedés Kanada északi részén, illetve Szibériában elérné a plusz 5 Celsius-fokot. Ezért a tudósok szerint a megoldás az lehet, hogy a légszennyezettség elleni harc folytatásával párhuzamosan még drasztikusabban csökkenteni kell az üvegházhatást (azaz a felmelegedést) okozó gázok kibocsájtását. Fejlődő országoknál probléma: a kínai gyárak által kibocsátott szennyezések miatt az ázsiai ország területének harmadán savas eső esik (BBC, 2006). A szennyezések fő oka, hogy a gyors gazdasági fejlődés érdekében háttérbe szorul a környezetvédelmi szabályok betartása. (BBC szerint:) Kínában találhatók a világ legnagyobb mértékben szennyezett folyói és városai. A szennyezéseket vizsgáló parlamenti bizottság szerint Kína széntüzelésű üzemei 2005-ben 25,5 millió tonna kéndioxidot bocsátottak ki, 27 százalékkal többet, mint 2000-ben. Forrás: http://the-online.hu/tudastar/kifejezes/Savas+es%C5%91/ http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=14793&kat=7 http://www.origo.hu/nagyvilag/20060827savas.html
- Nemcsak a természeti környezet szenvedhet károkat az ember által mind gyakrabban előidézett savasesők következtében. Ez a szobor is megsínylette az 1908-1968-ig tartó 60 éves időszakot. Természetesen nemcsak azért kell törekedni a savas esők kiváltásában szerepet játszó gázok kibocsátásának csökkentésére, mert a felbecsülhetetlen művészeti és kulturális értékű épületeket veszélyezteti, hanem azért hogy megóvjuk a természetet és önmagunkat az általunk létrehozott környezetkárosító hatásoktól.
- A Föld vízkészletének jelentős része, mintegy 97%-a a tengerekben és óceánokban van jelen, amely magas sótartalma miatt közvetlenül nem alkalmas sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, de még mezőgazdasági célokra sem. A fennmaradó 2-3% ugyan édesvíz, amelynek azonban nagy része jég formájában található meg. Közvetlen ivóvíz-kitermelésre a Földön föllelhető összes víznek alig 0,3%-a alkalmas, és ebben a mennyiségben már benne vannak a kitermelhető felszíni vizek, a folyók, a tavak édesvizei, de még a felső rétegvizek is. Irodalom: Földünk állapota jegyzet Kép: Mindentudás Egyeteme – P. Reiter
- Az ipari környezetszennyezés egyik legsúlyosabb katasztrófája a Minamata-ügy. A higany idegméreg, a halak és a tengeri emlősök testében feldúsul, így bejuthat az emberi szervezetbe is. A higany élettani hatását a japánok derítették fel, a Minamata öbölbeli szennyezés nyomán. Kumamoto egy kis város Tokiótól 570 mérföldre délnyugatra a Minamata öbölben. A Chisso nevű Japán cég kezdetben műtrágyagyártással foglalkozott majd egy petrolkémiai céggé fejlesztették. 1932-1968-ig terjedő időszakban a cég kb. 27 higanytartalmú vegyületet engedett az öbölbe melynek következtében 3000 ember halt meg és sok ember a „Minamata kór” káros fizikai és pszichológiai fájdalmát viselve volt kénytelen élni, valamint látni hogy a higanyfertőzés következtében beteg gyermekei születnek. Kb. 40 évvel a katasztrófa után a Japán kormány még mindig az áldozatok kárpótlásán dolgozik. A higany a nyersen fogyasztott hallal és kagylóval került be az emberek szervezetébe, és súlyos szervi elváltozásokat, mozgásszervi problémákat, vakságot és az agysejtek elhalását okozta. Az emberekben felhalmozódott higany következtében évek múltán is világot láttak torzszülött csecsemők. A kadmium felhalmozódik a vesében, és a csontképzési folyamat enzimjeit gátolja. Csontlágyulást és nyálkahártya-károsodást okoz. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. A kutatások szerint a kadmium a fehérjékkel stabilis komplexet képezve gátolja azok hatását. A kadmium élettani hatását Japánban fedezték fel. Kadmiummal szennyezett bányavíz jutott rizsföldek közelébe a Jinzu folyó árterében, majd a rizs bejutott az emberek szervezetébe. A kadmium által okozott betegséget Itai-itai kórnak nevezzük (japánul azt jelenti: nagyon fáj). Forrás: Földünk állapota jegyzet
- Évente 5-8 millió ember hal meg és 250 millió ember kap betegséget szennyezett, fertőzött víztől Afrika, Ázsia súlyosan terhelt részein. Világszerte de különösen a harmadik világban óriási probléma a vizek szennyezése, a természetes élőhelyek átalakítása és a túlhasználat. Új kihívás – Jövő problémái Évente több ezer újabb, jelentős részben perzisztens és toxikus vegyületet szintetizálnak, ezek többsége eljut a vizekbe: PESZTICIDEK, SZTEROIDOK, A HORMONHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ ANYAGOK PARAZITÁK (Cryptosporidium, Giardia lamblia stb.) Kockázat-érzékenységünk nő, a határértékek szigorodnak, de valójában nem tudjuk, mit hoz a jövő.
- Ötödik alkalommal került Isztambulban megrendezésre a Víz Világfórum. A konferencia központi témája vízért való összefogás és a vízkészletekhez való hozzáférés különbségeinek áthidalása.
- Számos intézkedés program tartozik a Víz Keretirányelvez.
- A biológiai szennyvíztisztítás lényegében a természettől ellesett, iparosított folyamat, ahol a különböző mikroorganizmusok élethez szükséges tevékenységét hasznosítjuk. Jelenleg ez a legelterjedtebb formája a szennyvíz kezelésének a kémiai módszerek rendszerint csak kiegészítik ezeket. A mechanikai tisztítás szükséges, de nem elégséges, a biológiai, illetve a mechanikai tisztítást előzi meg. Azonban, legyen bármilyen természetközeli egy folyamat, a keletkező hulladék, termék illetve a nem megfelelő működés újabb megoldandó feladatokat állítanak fel. Itt csak néhány döntési szempontot említek meg.
- Visszatérve a hagyományos eleveniszapos technológiához a szennyezett víz tisztítása további problémákat vet fel. A vízdíjak emelkedésével a vízfogyasztás jelentősen csökkent. A telepek kapacitásbeli gondokkal küzdenek, így még nehezebb a határértékeket teljesíteni. A mikroszennyezők jelentős része nem távolítható el biológiai úton, így a befogadóba jutnak, illetve elsősorban a fémek toxikus hatással lehetnek a biológiára, akár lemérgezve a telepet. A szaghatás átemelő aknáknál, illetve a nyers szennyvíz feladásánál jelentkezhet. Ellene levegőztetéssel (oxigénellátással), illetve az adott műtárgy lefedésével lehet védekezni. Az iszapkérdés két dia múlva következik.