Elektronikus médiumok és tananyagok

1. Erőszak a televízióban Mazsuné Kelemen Eszter Tehetségfejlesztő-pedagógia tanár MA

2. BBC etikai kódexe: „A televíziós szerkesztőségek gyakran kapnak erőszakos jelenetekről olyan képanyagokat, amelyek a bemutathatósághoz képest túlságosan rémisztőek vagy megdöbbentőek” (…) ugyanakkor „vannak olyan pillanatok, amikor a szörnyű események átgondolatlan részletes bemutatása is indokolt lehet, (például avégett, hogy egy terrorista gaztettről nehogy túlságosan steril tudósítást adjunk)” Figyelemfelkeltő hatás De: hol van a bemutathatóság határa? Figyelemfelkeltés 1.

3. Az megrázó események megoszlása a vizsgált híradókban

4. Jellemzővé vált egy bizonyos szerencsétlenség kiemelése, és az egyszerű tudósításon, a nézők tájékoztatásán túlmutató sokkoló kisfilm készítése és műsorba iktatása „Újítás” az esemény helyszínén felvett hang bejátszása, ami tovább fokozza a megdöbbentő hatást Pl: RTL Klub híradóbejátszása a tűzoltóság saját kamerás felvételeiből Rendszeres ismétlések Figyelemfelkeltés 2.

5. A főműsoridőben adott műsorokban háromszor annyi férfi szerepel, mint amennyi nő, és a nők mindig fiatalabbak a férfiaknál, akikkel találkoznak A színesbőrűek (elsősorban latin-amerikaiak), a gyerekek és az öregek jóval kevesebbszer szerepelnek annál, mint amekkora az arányszámuk a lakosság egészéhez képest A figurák zöme vezető, vagy értelmiségi (az USA-ban a munkaerő 67 százaléka fizikai dolgozó, a képernyőn viszont csupán a figurák 25 százaléka végez ilyen munkát) Akciófilmek hatása 1.

6. Eredmény: erősen torzított kép A bűnözés a tévében tízszer olyan gyakori, mint a valóságban Egy átlagos kamasz tizenötödik születésnapjáig mintegy 13 000 emberölés szemtanúja a képernyőn A tévében szereplő figurák több mint 50 százaléka valamilyen viharos és kegyetlen összecsapás alanyává lesz, míg például az USA lakosságának csak kevesebb mint egy százaléka lesz erőszakos bűncselekmény áldozata A bűnözésről és az erőszakról az emberek nem rendelkeznek közvetlen tapasztalatokkal, ezekkel kapcsolatban gyakorlatilag az egyetlen forrás a média, és az általa festett hamis világ Akciófilmek hatása 2.

7. A „tévéőrület” igazán a kisgyerekeknél veszélyes Náluk még nem működik az úgynevezett kettős tudat, a fejlődéslélektannal foglalkozó pszichológusok szerint öt éves kor alatt a gyerekek még nem tudnak különbséget tenni a valóság és fikció között Batman/Superman Tom és Jerry effektus Hatás a gyerekekre 1.

8. Az általános iskolások több mint 60%-a naponta 3–4 órát tölt el a televízió és videókészülékelőtt Gyakran még a nyelvet sem értik, hiszen a rajzfilmcsatorna angolul sugároz A legdurvább jeleneteket is humorosnak tartják, kialakulatlan személyiségük nem képes még felismerni azt, hogy a látottak károsan befolyásolhatják a szocializációjukat Hatás a gyerekekre 2.

9. Példák

10. Érv: a klasszikus gyermekmesék és a népmesék is tele vannak horrorisztikus momentumokkal A farkas hasát a mesékben fölvágják, telerakják kővel, belefullasztják a folyóba A sárkány tüzet okád, a fejeit pedig rendszerint lenyisszantják Nem mindegy, hogy saját fantáziában képzeli el a gyermek, vagy megjelenítve látja! (homályos kép vs valóság) Felolvasott mese versus Audiovizuális média

11. A gyerekekben a látottak félelmet válthatnak ki Hiányos ismereteik miatt nem tudják térben és időben elhelyezni a látottakat, nem tudják, az események tőlük milyen távolságra zajlanak le Ezért félelem tölti el őket, úgy ítélik meg, másnap ez akár velük is megtörténhet, ami a biztonságérzet hiánya, pedig hosszú távon egy zárkózott, gátlásos, vagy más esetben – ami szintén szélsőséges – nagyon is agresszív felnőtt kialakulásához vezet Híradó hatása a gyerekekre

12. Kovács László: Az erőszak jelensége társadalmunkban Szilády Szilvia: Erőszak és brutalitás a magyar televíziós műsorkínálatban Gubacsi Attila: A magyar médiumok rendszerváltás utáni újrastrukturálódása (ELTE 1995.) Az ORTT műsorkimutatásai az erőszakra vonatkozóan Felhasznált források, irodalom