4. A magyar társadalom a két világháború
között
AZ ELITEK
A hagyományos elit: AZ ARISZTOKRÁCIA
Az egyházi, a katonai és a tudáselit
A politikai elit: A KORMÁNYZÓ RÉTEG
A gazdasági elit: A NAGYPOLGÁRSÁG
5.
6. A magyar társadalom a két világháború között
A KÖZÉPOSZTÁLY
A KÖZTISZTVISELŐI KÖZÉPOSZTÁLY
A POLGÁRI KÖZÉPOSZTÁLY
AZ ÉRTELMISÉGI KÖZÉPOSZTÁLY
7.
8. KISPOLGÁROK ÉS PARASZTOK
A kispolgárság (kisiparosok és
kiskereskedők) életvitelében a
munka és a fogyasztás
kitöltötte a családi háztartás
kereteit.
Önálló földművesek; saját
gazdaságukban családjuk
munkaerejére támaszkodva, a
termelés és a fogyasztás
háztartási egységében a
hagyományos kultúra és
közösségi erkölcs keretei
között élnek.
9.
10. Az agrárproletariátus
„Nincstelen”, vagyis földnélküli paraszt
• Uradalmi cselédek: 600 ezer ember
• Mezőgazdasági munkások: 1,2 millió fő
• Törpeparcellával rendelkezők: 1, 2 millió ember
14. A hivatalnokok munkaideje általában 9-től 2-ig tartott. A
munkahelyi étkeztetés ekkoriban teljesen ismeretlen fogalom volt.
Aki esetleg nem otthon étkezett, igénybe vehette a nagyvárosokban
szép számmal nyíló kocsmákat, éttermeket, kávéházakat, kisebb
helyeken az úri kaszinókat. A kor újdonsága volt az 1937-ben
megnyíló első espresso.
15. RÁDIÓ: hírközlés, ismeretterjesztés, szórakoztatás
SPORT: legnépszerűbb►foci
tömegsport: teniszeztek, télen korcsolyáztak, esetleg síeltek,
gazdagabbak lovagoltak, lovaspólóztak
NYARALÁS: gyógy-,üdülőhelyek, Balaton, turizmus
Mindezek a városiak „kiváltságai”, vidék csak évtizedekkel később
1934-ben már 340 ezer rádió
Sokaknak volt fonográfjuk► zsúrok, az ötórai teák, táncmulatságok
18. A nők helyzete
választójog
női szerep megváltozása
munkába állás adminisztrációs munkakörökben és a könnyűiparban,
az oktatásban és az értelmiségi pályán is
női szakmunka:textil, élelmiszeripar, vegyipar, nyomda, ruha.
Az ország a demográfiai fejlődés újabb szakaszába lépett. A
halálozásoknál gyorsabban csökkent a születések száma, így lassult a
népességnövekedés üteme.
19. Oktatás
5000 új tanterem 1926-30 között
Analfabétizmus 15%-ról 7%-ra 21 év alatt
Alapfok: 6 osztályos elemi ►8 osztályos
Klébelsberg Kunó
20. Középfok:
-elemi 4 osztály+4 osztályos polgári iskola►érettségi
négyéves képzés:gyakorlati jellegű: könyvvitel, a
közgazdasági, jogi, ipari és mezőgazdasági ismeretek,
a kézimunka oktatása
-polgári iskolákból► tanító- és
óvónőképzőkbe►kereskedelmi
►más jellegű szakiskolákba.
21. -1924-ben új középiskola-típus, a reálgimnázium jött létre
gimnáziumokban:klasszikus nyelvek:latin és görög német,
a reáliskola: matematika és a természettudományok magas
színvonalon+modern nyelvek: angolt, franciát vagy olaszt, a latin
és német
22. 1934-ben új középiskolai törvény született►egységes
középiskola
iparostanonc-iskolák► három évfolyam
nincs tandíj- tíz hónap-heti kilenc óra
iskolalátogatásra fordított időt a tanoncok munkaidejébe be
kellett számítani
gyakorlati képzés►kisiparosok műhelyeiben vagy a vállalati
tanműhelyekben
23. Felsőoktatás
Budapest:1921-től Pázmány Péter Tudományegyetem
Debrecen:1921-től Tisza István Tudományegyetem
Trianon után Pozsonyból áttelepült pécsi,
Kolozsvárról áttelepült szegedi tudományegyetem
Budapest:az ország egyetlen műszaki egyeteme, a
M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem
Sopron:működő bánya-, kohó és erdőmérnöki kar
B
M
E
Debrecen
