Teleki Szimpózium: Teleki Pál, az erdélyi politikus
•Als PPT, PDF herunterladen•
0 gefällt mir•1,280 views
Előadó: Szavári Attila Helyszín: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2. Időpont: 2012. október 30. A teljes szimpózium VideóKönyve itt érhető el: http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében kerül sor 2012. október 29-30-án a Pécsi Tudományegyetemen a Teleki előadássorozat nyitórendezvényére. A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. A nyitórendezvényen részt vesznek a Teleki család tagjai is, akik az Egyesült Államokból és Európa különböző országaiból érkeznek.
Empfohlen
Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Mehr von Ambrus Attila József
Mehr von Ambrus Attila József (20)
Teleki Szimpózium: Teleki Pál, az erdélyi politikus
- 4. Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)
- 5. Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban
- 6. Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon
- 7. Magyarország (és Erdély) népei a XVIII. század végén
- 9. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása
- 10. Teleki Pál (1920 k.)
- 11. Teleki Pál ún. vörös térképe
- 12. A trianoni béke (1920) következményei
- 13. A revízió szervezője és ideológusa Teleki Pál (1921)
- 14. Intézetek • 1921-24: TESZK („Teleki-büró”): a külföldre irányuló magyar propaganda szerve. • 1924: Magyar Szociográfiai Intézet (MTA) cél: A trianoni Magyarország szociológiai, szociográfiai felmérése. • 1926: Államtudományi Intézet (a KSH alatt) feladat: A revízió döntés-előkészítő műhelye legyen, információ szolgáltatása mindenkinek, aki a szomszédos országokkal foglalkozott.
- 15. A Szent István-i állameszme • A magyar határok módosításának szükségességéről vallott nézeteit foglalta össze ebben. 2 markáns szempont: 1.) a magyar nemzet(i elit) hivatása, kötelezettsége arra, hogy irányítsa a Kárpát-medencét. 2.) Nemzet és tér* szoros, csaknem mozdíthatatlan egymás mellé helyezése + földrajzi és geopolitikai szempontok.
- 16. • Ezzel kívánta leváltani a dualizmus kori asszimilációs célú nemzetiségpolitikai gyakorlatot. Új „szerződést” kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért. • A Szent István-i állameszme = „új bor, régi tömlőben”. (Ne erőszakos asszimilációt!) A magyar kultúrfölény elismertetése/„primus inter pares”-viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között.
- 17. A megfelelő revíziós propaganda • cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni. A magyar revízió egy általános európai probléma része, „Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése”. A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége.
- 18. A revízió mértéke • Békés rendezés.* • Reálpolitikus. A kívánt integer revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a „mi felfogásunkkal nem egyezőnek” mondta.) Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.
- 19. Példa az integer revízióra 1921-ből
- 20. Erdélyiség. Organikusan szervezett magyar társadalom. • Teleki célja, hogy a modernizált népi és szociális magyar* állam minél hatékonyabban betölthesse hivatását a Kárpát-medencében. • Eszköze: az erdélyi szellem elvének elterjesztése a megnövekedett Magyarországon. • Az egységes (nincs semminemű jogi, társadalmi, gazdasági különbség, hanem közösségi politika); • (a 2 világháború között Nagy-Romániában élő magyar közösség körében létrejövő erdélyi, de az országrészen túlmutató) magyar • társadalom modellje.
- 21. Erdély kérdése – és a 2. bécsi döntés: 1940. aug. 30. • Előzmények. Újra miniszter, majd ismét kormányfő. • Revízió. (1938-39) A Szt. István-i elvek első próbája (Kárpátalja).
- 23. • Az erdélyi revízió előkészítése. (1939-40) • Integer revízió kívánalma, de kompromisszumkész „a szomszéd országok, Európa és talán Magyarország” érdekében. • (4/5 terv) Belvedere palota
- 25. A kantonizált Erdély terve (1940) – I. változat
- 26. A kantonizált Erdély terve (1940) – II. változat
- 27. A Trianonban Romániához csatolt kelet- magyarországi, erdélyi és bánsági területek, illetve a bécsi határvonal.
- 28. A Nagy-Romániától Magyarországhoz visszakerült terület
- 29. A 2. világháború alatti Románia (1941)
- 31. Örömittasan? (Teleki és gr. Csáky István Bécsből hazafelé a vonatúton.)
- 35. „Erdély az erdélyieké.” • Magyarországi szervezetek ne menjenek Erdélybe „hódítani”. Kivételek! • Megpróbálta az anyaországi pártokat távol tartani. Erdélyi Párt (heterogenitás!) • De az erdélyi koncepció! Az újra szupremáciába került magyarság megpróbálta hatalmi pozícióból megoldani az erdélyi problémákat.
- 37. Teleki, a kormánybiztos (1940-41) • feladat: „Észak-Erdély” reintegrálása tényleges tervezés + gyakorlati megoldások • eszköz: értekezletek* – a Teleki-kabinet, a magyarországi politikusok és az erdélyi (politikai) elit közötti viszonyrendszerben • cél: – összehangolás: az (anyaországi és erdélyi) érdekeket közös nevezőre hozni – a visszatért részeken felmerülő problémák mihamarabbi megvitatása megoldási javaslatok
- 38. Vizsgálandó pontok • Az értekezletek kiemelt témaköreinél az eltérő álláspontok összefoglalása. • Melyik vélemény került fölénybe? Miért? Milyen érvtípusokat használtak fel? • Teleki szerepe • Milyen esetekben volt meghatározó a – magyarországi egységesítő szándék, – a dél-erdélyi helyzet, – az erdélyi magyarok speciális érdeke?
- 39. Konszenzusra jutott kérdések (erdélyi érdekek előtérben) PÉLDÁK I. Iskolapolitikai témák: •felekezeti kontra állami iskola: ÉRV a nemzeti érdek az erdélyi magyarság érdeke a) vegyes* lakosság esetén, a szórványban: állami iskola fenntartása (a román nyelv tanítása mellett), b) magyar többségű településeken: egyházi iskola; feltéve, hogy az egyház képes rá (Ravasz László), c) dél-erdélyi magyarság iskolái (Bethlen István).
- 40. • a román nyelv kötelező oktatása: be kell vezetni, de Paál Á. kételyei: kétélű dolog kevert gondolkodás; további román nyelvi követelések ÉRVEK: a) három nyelvű Erdély, b) magyar vezetésű országrész – a Szent István-i állameszme (Teleki) a nyelvismeret szükséges, c) dél-erdélyi magyarok jogai.
- 41. II. Jogi ügyek: egységesítés •magánjog •jelzálogjog + váltó-, csekkjog (a románt Mo.-on bevezetni) III. A kiskereskedelem és a kisipar kérdései: erdélyi magyarok •„őrségváltás” •az engedélyek revíziója •román, zsidó üzletek átvétele
- 42. Vitás kérdések – az anyaországi és az erdélyi érdekek összeütközése •A konverzió problémája •A romániai földreform-revízió problémája •és a regáti magyarok hazatelepítésének kérdése •Pénzpolitikai kérdések (pl. adókérdés) •A vasúti közlekedés témaköre •Szövetkezeti ügyek •A háziipar kérdése PÉLDA Az önálló székely közgazdasági bizottság kérdés
- 44. Az önálló székely bizottság kérdése • hozzászólók: Bíró István, Pál Gábor, (Hinleder-Fels Ákos), Teleki Pál • vélemények: – Pál G. és támogatói: a székelység sajátos problémái (gazdasági viszonyok, pl. elvesztett kereskedelmi gócpontok; erdőügy; földreform-revízió; vasúti kérdések) ezekben a kérdésekben „egy mindent összefogó permanens szerv tegye meg javaslatait” ideiglenes saját székely szerv felállítása
- 45. – Teleki válasza: részben egyet értett a felvetésekkel a megoldást másképp képzelte: 1) lokális székely értekezlet (ő vagy megbízottja vezetésével, a gazdasági minisztériumok képviselői is) indoklás: „össz-székely” ügyek; székely megyei ügyek; az ő megjelenését igénylő kérdések 2) helyszínen tisztázandó problémáknak külön szervet létesíteni („erre a komplexumra alapítunk egy oda való bizottságot”) 3) „összerdélyi” kérdések, amelyeket az egész visszatért részre nézve közösen kell megoldani 2 székely szakértőt az EGT-be!
- 46. • fölénybe került vélemény: Telekié ÉRVEK: • Nem tiszta az ő fejében sem, hogy mit kellene tenni. • Kettősség: a) Erdély esetéhez hasonlóan Székelyföld esetében sem hajlandó az ország egy részének önigazgatást adni (egységesítés), b) a külön értekezlet megszervezésével a helyi érdekek képviseletére, a helyi kérdések külön tárgyalására is megoldást javasolt (helyi érdek).
- 47. Összegzés • A kormányfő véleménye került általában fölénybe, de • az erdélyi* érdekek védelmében. • Az értekezletek jelentősége: az 1940–44 közötti észak-erdélyi magyar berendezkedés alapját képezték az itt tárgyalt és elfogadott módozatok.
- 48. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Hinweis der Redaktion
- Soknemzetiségű kétközpontú birodalom. – Világháború: 1918 megváltozott a Monarchia megítélése NY-on (európai egyensúly-politika; alárendelődés a német érdekeknek). – Katonai vereség. Köv. DIA A birodalom felbomlasztása: utódállamok létrejötte.
- Mit tett 1918-19 zűrzavarában hősünk? Ellenforradalmi tevékenység: ABC, Szeged. – Béke-előkészítés.
- A béketárgyalásokra való felkészülés jegyében a bolgár kapituláció után kezdte el számos munkatársával a Kárpát-medence etnikai térképének összeállítását („vörös térkép”). A Friedrich-kormány idején a bp.-i béke-előkészítő iroda tud. osztályának vezetőjeként komoly szervezőtevékenység. 1919 februárja óta a magyar pol. közvélemény ismerhette a készülő béke feltételeit. (’19. dec., Szeged) Nem ringatta magát illúziókban, pesszimista! De optimista volt a jövőt illetően.
- A politikus Teleki 1920-21-ben: A külügyminiszter: magyar-francia tárgyalások a béke aláírása előtt. A miniszterelnök: a békeszerződés ratifikálása ( ’20. nov. ), a konszolidáció kezdete, „húsvéti királyjárás” bukása!
- TESZK: egyes területekkel foglalkozó egyesületek: Népies Irodalmi Társaság, Szent Gellért T. célok: összehangolni az állami szervek és a még működő egyesületek revíziós propagandáját a külhoni magyar intézményrendszer fenntartása Papp Antal op. vez. (KÜM ktsgvet. 10-33 %-a.) Adatgyűjtés, hírfeldolgozás, támogatta a pártokat, szervezeteket, független állásokat létesített az utódállamokban a m. pol., társ. és kultúrmunka összehangolása, internátusokat működt. Mo.-on, (határon túli) diákegyesületek támog., gazd. vállalk. pénzelése, kölcsönöket adott, külf. vendégek fogad. sajtó- és könyv-, nyomtatv.gyűjt. De facto ’24 végéig vez. TP. MSZI: Községi Adattár óriási cédulakatalógus a Kárpát-medence községeiről térképgyűjtemények, kéziratok, levéltári anyagok katalogizálása MTA alárendeltségben. (Kuratóriumi tagok: TP, Herczeg Ferenc, Balogh Jenő jogtudós.) A 30-as é. végére 800 ezer cédula. ÁI: Az összegyűjtött szakértői tanulmányok, térképek, táblázatok a revízió időszakában naprakész, pontos információkkal, felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a magyar külpolitikának. Munkatársak: rögzítettek mindent, ami a szomszédos államokban élő m. kisebbségre von. (jogszabály, közlöny, napilap, kis. szerv. hírei, külf. jövő, a térséggel fogl. újságcikk). Vez.: Márffy Albin, bélistázott pü. tisztv. (’30-as é. elején 100 ezer rendszó, 400 ezer cédula).
- 1.) A soknemzetiségűvé válás oka a tr. hódoltság. E.: az ősi magja köré visszavonult Mo., amely csak saját megerősödésére vár, elmélyül saját magyarságában, h ősi erényei visszatértével újra elfoglalja méltó helyét a térség irányításában. 2.) geopolitikai szempontok: Karl Haushofer vagy Halford Mackinder alapján. A „faj” kialakulásában még inkább hangsúlyozta a táj szerepét. A faj kialakulása immár nem elsősorban vérségi kategória, hanem a táj és ember kölcsönhatásából létrejött emberi közösség. A nemzet szerepét hangsúlyozta az állameszme fenntartásában, jórészt idegen királyok uralma alatt. TP cikk: Nem imperialisztikus, nem az uralom, hanem a hivatás és kötelesség eszméje a Duna-medencében. Az egységes m. pol. nemzetről vallott nézeteit erősítette meg. Mo. a több nemzetiségből álló m. nemzet állama. Ennek vezetésére hagyományainál, hivatástudatánál és kulturális szerepénél fogva a m. vezető osztály hivatott.
- Türelmes nemz.s.pol.-ért, vmint vallási és kult. önazonosság szabad ápolásáért cserébe a hagy. m. szupremácia elismerését kívánta. Sőt ter.-i elkülönülés (aut.), de nem föderáció, mert az veszélyeztethette a m.ság elsőségét! A nemz.s.-ek számára nem volt megfelelő alap! Különbözőségek a nemzetiségek között (Pester Lloyd, 1931) [vö. AB:TP cikk]… eltérő eredet – eltérő bánásmód (vitái mo.-i svábokkal a kategóriák ügyében; fr. csszl. reakciók). Berlin. Kurucz: Arra is vállalkozott, h. a m. közvéleményt ráneveli e koncepcióra. Uakkor „ahol a kisebbség védelmének ürügye alatt államellenes vagy nemzetellenes törekvésekkel találkozunk, a leghatározottabb eréllyel fogunk fellépni. (TP kultuszminiszterként a parlamentben, 1938. jún. 14.) Múlt és nemzet. – Az erdélyi politikus nézetei. Egy az „erdélyi grófok” közül? (Származás speciális hatalomgyakorlási mód?) „Erdélyi grófok” E.-i szárm., E.-re von. gyakori utalásai, pol. gyakorlata korában és később némely közíró a Konzervativizmusa: a történelem és hagyomány alapján „kijavítani” a rosszul működőt ! A változás lehetőségét a nevelésben látta: család, cserkészet stb.! Feladat: az erkölcsi tökéletesítés. Eszköz: a hagyomány és a nacionalizmus. Európai gyökerek (brit példák), mégis kontinentális és közép-európai. TP abban különbözött a ny-eu.-i gondolkodóktól, hogy a tömegesedés ellenében, a szükséges erkölcsi és szellemi megújuláshoz szerinte két tényező segít: a hagy. és a nac. Ebben egyedi konz.-a (Közép-Eu.-ra is mutató jellegzetességeket is tartalmazott: antiliberális, antiszemita (282.: Tisztelte és elismerte a zsidóságot… „Csak helyet kérünk magunknak arányszámunknak és súlyunknak megfelelően.”) és egyes esetekben antiparlamentáris. „ Történelmi periódusokban való gondolkodás”: a jelen múlt felől való értelmezése. „ Aranykor” emlegetése helyett a történeti Erdély re tett utalásokat = a magyarságot megtartó, a nemzet gondolatát és hivatását jogfolytonossá tevő kis sziget. „Az erdélyi felfogás és politika nem más, mint az ősi magyar hagyományos felfogásnak a folytatása”. Szociális konzervativizmus. cél: A nemzet egészségesebb berendezkedéséhez elengedhetetlen feltétel pl. a földreform. Nem liberális-konzervatív, de jobbo.-i, szoc. érzékeny, ker. színezetű korp.-ba hajló, és esetenként a jogegyenlőség felrúgását is elfogadó, sőt azt szorgalmazó irányzat képviselője. (Meritokrácia; társ. demokr.)
- TP cikk: Az „eu.-i revízió” fogalma = ált. újjárendezés (1919-20 u. 48 M fő kisebbségi helyzetben). A m. kérdést ki akarta emelni a nemzeti kontextusból és tágabb, eu.-i összefüggésbe helyezni. Föderációellenes a status quo miatt. A háború után és a Népszövetségben elkövetett hibák felülvizsgálata, és ebből a szükséges következtetések levonása. Propagandaeszközök A „tömegemberre” ható plakát- és képeslapkampányok (külsőség + alkalmatlan a külföldi döntéshozók megnyerésére is) helyett folyóirat-kultúra ! a Magyar Szemle körül szerveződő idegen nyelvű folyóiratok: Nouvelle Revue de Hongrie (szerkesztő bizottsági tag), Hungarian Quarterly (választmányi tag).
- A nagyhatalmak engedélye szükséges. (Az utódállamok jóváhagyásának megszerzése fel sem vetődött elképzeléseiben.) Az ősi pol. nemzet pol.-i józanságával tisztában volt vele, hogy le fog kelleni mondani egy és másról, ter.-ekről is, amelyekről még önként soha nem mondtak le. (Fiatal Magyarság, 1934) (a 30-as évek első felében letisztult felfogása, melyet a 2. miniszterelnöksége idején is képviselt)
- A 20 nagytáji egységre felosztott történeti Mo. új közig. határainak beosztása a gazd., a földrajzi és a nemzetiségi viszonyok figyelembevételével készült. ÉNY; Bányavidék; K-i Tótvidék; Máramaros; Kisalföld, NY-on az Alpok nyúlványaival; Dunántúl; Dunavidék; Tanyák; Hajdú; Nyír és Ér; Bihar; Bács; Bánát; Krassói és Hunyadi hegység; Maros-völgy; Szamos-völgy; Szilágy; Mezőség; Szász ter. I-II.; Székely ter.
- A kisebbségi magyarság szellemi-világnézeti reintegrációja. Az újabb államfordulat során nem arról volt szó, hogy a visszatért magyarok egyszerűen visszazökkentek a régi kerékvágásba. A 10-es évek többségi és a 30-as évek kisebbségi magyarsága ui. korántsem volt azonos. A kisebbségi létben a magyar közösségek ösztönösen és programszerűen keresték az önszerveződés különböző formáit, s ez demokratikus reflexeket alakított ki bennük; mintegy a gyakorlatban ismerték meg az alulról építkező közélet demokratikus légkörét, szabályait. (Mo.-on jobbratolódás.) A kisebbségi magyarság részben már a termékeny „társ. kiegyenlítődés”, a polg. modernizáció és a fokozódó szolidaritás jegyeit mutatta, és kevésbé volt érzékeny az előjogok és a hierarchizáltság iránt, olyan Mo.-ba csöppent vissza, amelynek hivatalos intézményei – és részben közgondolkodása – még mindig eléggé mereven őrizték a társ. egyenlőtlenségeket, uakkor egyre nyitottabbak voltak a jo.-i rad. irányában. Amikor sor került a visszacsatolásra, a miniszterelnök éppen az a Teleki Pál volt, aki sok esetben magát is erdélyinek vallotta.12 Teleki nemcsak az erdélyiek sajátosságait fogadta el és ezzel elismerte a maguk igazgatásához való jogát is, nemcsak a sajátos erdélyi lélek létét és jelentőségét tételezte, hanem azt a tézist is, miszerint az erdélyi kisebbségi magyarság társadalmi szerveződése lehet a minta és a példa az egész ország reformjára. 13 Részben ezért vállalt személyesen is meghatározó szerepet a visszacsatolás munkájában. Az Erdélyi Párt programja és ideológiája igen sok tekintetben Teleki társadalomfilozófiáját Tükrözi. Hipotézisként mégis felvethető, hogy az Erdélyi Párt nem egyszerű parlamenti instrumentum lehetett a társadalom átalakítására törekvő miniszterelnök számára, hanem több annál: az a politikai erő, amellyel azonosulni tudott, amely elképzeléseit már az ország egy részében átültette a gyakorlatba, és amelynek társadalomfelfogása igen közel állt az övéhez. Teleki elfogadta az erdélyiséget egyfajta különösségnek, és sok területen az erdélyiek élcsapatszerepét is. Ráadásul a párt kapcsolata igen szoros volt a Teleki protezsáltjai… Igaz, más lényeges kérdésekben mintha inkább a távolság dominálna Teleki és az erdélyiek álláspontja között. Talán leginkább feltűnő ez a nemzetiségi kérdés, illetve a vele szorosan összefüggő Szent István-i állameszme kapcsán. Teleki meglehetősen következetesen képviselt álláspontjához képest az Erdélyi Párt ideológiájában nem jelentéktelen különbségeket fedezhetünk fel. A magyar hivatást, a vezető szerepet ők is elfogadják, de a nemzetiségekhez fűződő viszonyban, a toleráns nemzetiségi politika hangoztatása ellenére, már nem az együttélést-együttműködést tekintik alapnak (még a vezető és a vezetett nemzetek fogalompárjában sem), hanem a versenyt, sőt a harcot. Az erdélyi egységet is részben az indokolja náluk, hogy a nemzetiségek egységesek, ezért velük szemben is csak egy egységes szervezet léphet fel. A románokhoz egyértelműen a magyar szupremácia jegyében viszonyulnak, és az állam szervezeteit, erőforrásait, lehetőségeit és jogi eszközeit akarják arra felhasználni, hogy a magyar dominanciát – gazdaságit, demográfiait és szimbolikusát egyaránt – kiépítsék, vagy megerősítsék.
- A visszacsatolt ter.-eken gondosk. a nemzetiségekről: Me. rendeleteiben a Kárpátalján hiv. nyelvvé tette a m. mellett a „magyar-oroszt” (pl. a bíróságokon). A vegyes nemz.s. vidékeken a „köztisztviselők”, csendőrök, leventeoktatók, tanárok és tanítók műk. ter.-ükön (tudjanak besz. és) beszéljenek a közönséggel. nyelvvizsga;* az alsóbíróságoknál a tolmácsrsz. megszüntetését szorgalmazta. Aut.-terve! TP az egységes E. álláspontját képv., de meghajolt a nagypol.-i realitások előtt. 1.) földrajzi alapú megosztás ~ 1918. nov. 13.: belgrádi konvenció E.-re vonatkozó demarkációs vonalát követte. 2.) gazd. egyensúlyt biztosító és a népi erőviszonyoknak megfelelő határvonal Rom. marad: Temes, Hunyad, Krassó-Szörény rom. többségű ter. és a Szászföld. 3.) Az etnikai elvet figyelembe vevő vonal 1940, kiv. mezőségi beszögellés/„Göring-has”. 4-5.) önálló E. 6/8 kanton + Mo. kap 12-15 ezer km 2 -t – Arad, Bihar, Rom. – Temes, Krassó-Szörény vm. ter.-én.
- A visszacsatolt ter.-eken gondosk. a nemzetiségekről: Me. rendeleteiben a Kárpátalján hiv. nyelvvé tette a m. mellett a „magyar-oroszt” (pl. a bíróságokon). A vegyes nemz.s. vidékeken a „köztisztviselők”, csendőrök, leventeoktatók, tanárok és tanítók műk. ter.-ükön (tudjanak besz. és) beszéljenek a közönséggel. nyelvvizsga;* az alsóbíróságoknál a tolmácsrsz. megszüntetését szorgalmazta. Aut.-terve! TP az egységes E. álláspontját képv., de meghajolt a nagypol.-i realitások előtt. 1.) földrajzi alapú megosztás ~ 1918. nov. 13.: belgrádi konvenció E.-re vonatkozó demarkációs vonalát követte. 2.) gazd. egyensúlyt biztosító és a népi erőviszonyoknak megfelelő határvonal Rom. marad: Temes, Hunyad, Krassó-Szörény rom. többségű ter. és a Szászföld. 3.) Az etnikai elvet figyelembe vevő vonal 1940, kiv. mezőségi beszögellés/„Göring-has”. 4-5.) önálló E. 6/8 kanton + Mo. kap 12-15 ezer km 2 -t – Arad, Bihar, Rom. – Temes, Krassó-Szörény vm. ter.-én.
- Bécsben egyúttal a tengelyhatalmak garantálták Románia határait.
- TP depresszióba zuhant (Komárom), Keleti pu.: Csáky ünnepelt, Teleki mindenféle diadalmámort nélkülöző beszédet mondott: „magunkba szállásról”, „őseink, apáink hibáiról”, „felelősségről”, „munkáról” és „lelkiismeret-vizsgálatról” beszélt. „Senki se handabandázzék, senki a nemzet bizalmával és értékeivel vissza ne éljen.” Ld. Még: TP cikk
- (Szervezetek „E.-ért”.) EP: Számos irányzat, sokféle ideológiai háttér és az aktuális pol.-i helyzet más és más válaszokat hívott elő. Benkő: TP: a román vezetőkkel tárgyalt. A visszacsatolt románság alkotmányos és pol. jogai. Egyházpol. Rom. okt.ügy É-E.-ben. A rom. kult. és sajtó helyzete É-E.-ben. Az é-e.-i románság gazd. mozgástere. (földref.-rev.) Vö. Zeidler! Kurucz: okt. 5.: a felsőház elfogadta az 1940:XXVI. tc.-et. – Okt. 10.: 63 képv. helyett csak 46. Iuliu Hossu gr. kat. rom. pp. a felsőházban. : a németség parlamenti helyei; a románság elvi képviselete
- TP legfontosabb feladatának É-E. reintegrációját tartotta. Kurucz: Szept. 8., Nv.; szept. 15., rádióüzenet – nemz.s. program tömören; Erdélyi feladatok c. újságcikk ! – „az alapfelfogás… az volt, hogy Erdélynek és a kapcsolt többi részeknek… (a) népe és vezetői maguk intézzék elsősorban sorsukat”, tehát ne hozzanak róluk határozatokat nélkülük és alkalmazzák őket is a közig.-ban. És a közigazg. tisztviselő, vezető ember beszélje a nép nyelvét és legyen szociális érzéke. Azért merte átvenni az új ter.-ek vezetését, mert ő maga is erdélyi – beszél románul – és jól ismeri gondjaikat, mert 1918 előtt 45 román község ogy. képv. volt. Az októberi értekezletek: Erdélyi értekezlet ( X. 18-19. ) elnök: Teleki Pál kb. 100 fő több tucat felszólaló ( egyházi és iskolaügyek gazdasági, pénzügyi és közlekedési kérdések a romániai földreform revíziójának problémája és a regáti magyarok hazatelepítésének kérdése iskolán kívüli népművelés jogi ügyek ) ugyanekkor az Erdélyrészi Gazdasági Tanács (EGT) értekezlete elnök: Béldi Kálmán szűkebb körben (~ 20 fő) gazdasági témák ( pénzpolitikai kérdései az erdélyi gyáripar problémái a kiskereskedelem és a kisipar kérdései mezőgazdasági problémák a szövetkezetek ügyei a háziipar kérdései székely problémák )