2. Eleink
asztalánál
Érdekes és kuriózumokban
bővelkedő az út, amíg eljutottunk a
tűzben felhevített kőtől a terített
asztalig, mert eleinte nem is volt
asztal, így a forró köre tették sülni a
húst, ott darabolták fel és arról ették.
A kő aztán áldozati oltár lett.
Az antik ember jó étellel-itallal
áldozott a segítő isteneknek.
Minden étkezésnél szimbolikus
áldozattal köszönte meg a
táplálékot. Az asztali ima is ezt a
szokást őrizte meg sokáig.
Hagyományos ünnepeink étkezési
szokásaiban is sok minden az ősi
pogány, vagy keresztény kultusz
vallási maradványa. A karácsonyi
halleves és újévi disznótor, a húsvéti
bárány ..… hogy Európánál
maradjunk.
3. Eleink
asztalánál
Az étkezés módja, annak eszközei a
legszorosabb kapcsolatban vannak a
kor szokásaival, társadalmi életével, a
gasztronómia, a művészet és az ipar
fejlettségével.
Ha a múltba tekintünk, királyok,
főurak asztali szokásairól, étkezéséről
bőven találunk olvasnivalót.
Ugyanakkor a köznép évszázadokon
át kását és kenyeret evett. Róluk nem
sok említés történik, hisz ez nem volt
érdekes.
Az embertársas élete jórészt az étkezés
aktusa köré szerveződött.
Jó megoldás amikor asztal a családi
és társadalmi rend
hagyományőrzésének, a fiatal
generáció nevelésének, az idősebbek
megtisztelésének színtere a mai
napig.
4. Eleink
asztalánál
A biblia sok helyen említi a terített
asztalt.
A zsidók étkezés előtt megmossák kezüket
és lábukat, nagy, hosszú asztalokhoz ültek
úgy, hogy az egyik hosszanti oldalt üresen
hagyták, onnan adták fel az ételeket. Így
ábrázolja Leonardo is a z utolsó vacsorát.
Görögöknél órák hosszat tartottak a
lakomák, közben énekese, táncosok
szórakoztatták a résztvevőket. Ha
szegényebb sorúhoz mentek vendégségbe,
élelmet vittek magukkal.
Szokás volt az is , hogy a házigazda és a
vendégek egymást serlegekkel, vázákkal
megajándékozták.
A terített asztal körül magas szintű
eszmecserék folytak, de kézzel ettek.
Nők nem voltak jelen ezeken a
lakomákon.
A rómaiak idejében már igen, és ott
mindenkinek egyforma joga volt szólni,
versenyre is keltek, hogy ki tud
színesebben mesélni. Kereveten fekve
élvezték a lakomát.
5. Eleink
asztalánál
Az ínyencek újabb és újabb
ötletekkel, ételkölteményekkel
lepték meg a vendégeket.
Feltálaltak tengeri sünt,
osztrigát, csigát, fügemadarat,
drága énekes madarakat,
szárnyasokat, vaddisznót,
kalitkában hizlalt mogyorós
pele, tyúkvelőt rózsamártással,
és mint tudjuk szükség volt
pávatollakra is, hogy végig
bírják kóstolni mind.
Lucullus idején már
mértékletesség
meghatározására törvényeket
hoztak így a tékozlást
megfékezték.
6. Eleink
asztalánál
Divatban volt az a szokás hogy
a vendégeket megijesztették az
asztalnál.
Domitianus császár minden
meghívott mellé az illetőre
szabatott koporsót tétetett, és
csupa halotti toros ételt
szolgáltak fel. Halotti ének
hangzott, és a császár
rémtettekről mesélt.
Máskor porfelhő gomolygott a
mennyezetről és belőle
illatpermet és rózsák hullottak
alá.
A rómaiak az ujjaikon a hő és a
maszatolás ellenében fém
hüvelyeket viseltek étkezéskor.
7. Eleink
asztalánál
Az ülésrend jó kialakítása a
hierarchikus középkorban
nagyon fontos volt.
Artus király kerek asztaláról
1155-ben tettek először
említést.
A monda szerint e köré
ültette a király tizenkét
legkiválóbb lovagját.
A kör alakú asztal a legjobb
megoldás arra, hogy a
résztvevők rangkiemelés
nélkül foglaljanak helyet.
8. Eleink
asztalánál
Manapság is gyakran használják
ezt a politikai életben.
A középkori uralkodók
nyilvánosan étkeztek, így aki befért
a terembe, végignézhette hogyan
eszik a király.
Még a 17. századi Európában is
nyilvános volt ez a szertartás, be
volt szabad kukucskálni a
szomszédos szobákból.
A padlót növényi szőnyeg
borította, az-az évszaktól függően
szalma, leveles ágak, vagy virágok.
A terem hosszában állították fel az
asztalokat., vagy patkó alakban,
annak belső részét szabadon
hagyva a felszolgálóknak.
9. További érdekes írásainkért látogassa meg
weboldalunkat
http://www.empowernetwork.com/agneskft
www.tisztit-takarit.hu