Kiss Endre Magyarország és a Globalizáció c. könyvéről - Varga Csaba

1. Varga Csaba
Kiss Endre: Magyarország és a globalizáció
Kiss Endre filozófus azon kevesek közé tartozik, aki a jelenelmélettel foglalkozik, s szinte az egyetlen, aki
Magyarországon érvényes globalizációelméletet m vel. Ezért vállalta most, hogy a jelen
Magyarországát elhelyezze az új globális világhelyzetben.
El ször felépíti azt a teoretikus keretet, amelyben az alapfolyamatok és így az alapfogalmak
értelmezhet k. Magam ugyan nem tartozom azok közé, akik a globalizációt politika-központúsággal
elemzik, s ezért a globalizáció új fejleményeit én sem kötöm a szeptember 11-i események szimbolikus
kifejez déseihez, ám járható és hasznos értelmezési útnak tartom Kiss Endre politika-központú, f ként
funkcionális megközelítését. Igen, a politika mint mindig most is történelemmé lett, ám a politikai
alakzatok-alakok mögött mélyebb gazdasági és kulturális változások mennek végbe.
Kiss Endre munkájának hallatlan el nye, hogy a globalizációt az új világhelyzet egészének strukturális
és funkcionális összefüggéseiben vizsgálja. Akár azt is mondhatjuk, hogy Kiss Endre a funkcionális
globalizáció teoretikusa és természetesen maga is tudja, hogy a globalizáció – a funkcionalizmusa
mellett – szubsztanciális (sz kebben ontológiai) folyamat is. A funkcionális globalizáció tétje valóban
ez: a kijutás a globalitás óceánjára és az ott való eredményes tevékenység lehet ségének megteremtése.
Nem véletlenül tér ki ugyanakkor arra is, hogy a globális és hazai társadalomlélektani-tudásszociológiai
traumák megoldatlansága nem tekinthet mellékesnek.
A “mit látunk a jöv b l?” perspektívájából nézve Kiss Endre szerint a funkcionális globalizáció öt
legfontosabb témaköre a következ : a pólusok kérdése, a globalizáció politikai realizációi, az állam
(nem kihegyezve a nemzetállamra), a társadalom (az egyenl ség-egyenl tlenség probléma tengelyén)
valamint a kultúra (a legszélesebb és a legkomplexebb értelemben).
Ezért könyvének legizgalmasabb és legjelent sebb részének az ötödik fejezet tartom, amelyben a
globalizáció pillanatnyi állapotát és ebben Magyarország lehet ségeit tárgyalja. Kiss Endre három
funkcionális kérdésfelvetésre koncentrál: (1) a globalizáció önálló elemzése, (2) a globalizáció
társadalom- és történelem-strukturáló térid -szerkezetei, (3) a globalizáció aktorainak elvi és gyakorlati
elemzése, a globalizáció és az új nemzetközi világrend kialakításának nehézségei. Mindegyik kérdésr l
eredeti koncepciót ígér és teljesít, noha az alapos kifejtés a következ m vekben várható. Az egyik
legizgalmasabb teoretikus meglátása: a jelen szerinte a (globális) struktúrák térid -viszonyainak az
aktorok térid -viszonyaival való elegye, azaz két térid -viszonylat egymásban.
Az általa felvázolt jöv t kutató közel húsz trend közül valószín leg a negyedik érdemel leginkább –
egyébként egyetért - reflexiót. Ebben az a kérdés vet dik fel, hogy ugyan globalizáció nem hozhat létre
közvetlenül emancipativ tartalmakat, de ez egyáltalán nem jelentheti azt, hogy ugyanennek a
globalizációnak az emancipativ tartalmak ellenkez jét kellene létrehoznia, azaz a globalizációnak anti-
emancipációs kihatásai kellene, hogy legyenek. Szerintem ez korunk f kérdése. Ennek a
megválaszolása azonban már a globalizációelméleten is túlra vezet.
Kiss Endre könyve jelent s és új teoretikus eredményeket hoz és ezért messze men en fontos volt, hogy
megjelenjen.
1