1. A film története
Készítette:
Varga Beáta

2. • Az első filmnek a Roundhayi kerti
jelenetet tartják (1888). A mozi
születésének azt a pillanatot tekintjük,
amikor a kinematográf (Filmtechnika)
feltalálói először tartottak vetítést fizető
közönségnek.

3. • A Pathé Cinema céget Charles és Émile Pathé saját
filmek gyártására alapította. A Pathé Fréres pedig a
kinematográfok építésével foglalkozott. A két
vállalkozás vezető pozíciót vívott ki egész
Európában. Kapcsolataikon keresztül komoly anyagi
támogatást szereztek, amit filmek gyártására
fordítottak. A fivérek nem csak a Lumière-ék
filmjeinek árusítási jogait tudták megszerezni,
hanem maguk is nagyarányú filmgyártásba fogtak.
Olcsó sorozatfilmeket készítettek, például
passiótörténeteket. A Pathé 1903–1908 között érte
el a csúcsot. A filmbirodalom, melyhez 1907-ben 15
részvénytársaság tartozott, nyersfilmeket is
gyártott, majd kölcsönző hálózatot építettek ki
egész Európában. Georges Méliès, a francia film
magányos úttörője nem tudott talpon maradni,
1911-től az ő filmjeit is a Pathé forgalmazta.

4. A Pathé egyetlen komoly vetélytársa a
Société Gaumont volt, amely 1910 után
felül is kerekedett a versengésben. A céget
Léon Gaumont alapította 1895-ben és főleg
filmhíradókat gyártottak a század közepéig

5. • 1895-ben Filoteo Albertini olasz feltaláló
szabadalmaztatta kinetografónak nevezett,
mozgóképet bemutató készülékét, majd
Párizsban a Lumière fivérek megtartották
első nyilvános vetítésüket. Egy évvel
később a Thomas Alva Edison által alapított
társaság New Yorkban megrendezte az első
nyilvános filmvetítés az Egyesült
Államokban, valamint Budapesten
megtartották az első mozielőadást a körúti
Royal Szállóban, melyet egy éven át
naponta többször is megismételtek.

6. • 1902-ben Georges Méliès bemutatta az
Utazás a Holdba című trükkfilmjét, amely a
sci-fi elődje is volt. 1903-ban Edwin S.
Porter elkészítette A nagy vonatrablás
című filmjét, mely megteremtette a
western műfaját. Ekkor alkalmazzák
először a „fártot”, a sínen mozgó
felvevőgépet.
• 1904-ben szabadalmaztatták a
hangzófilmet. Két évvel később
megnyitották Budapesten az első igazi
mozgóképszínházat, a Projectograph-ot.
Robbanásszerűen megnőtt a produkciók
száma. Stúdiókat, műtermeket rendeztek
be, hogy függetlenítsék magukat az

7. Utazás a Holdba

8. A nagy vonatrablás

9. • 1906-ban a világ első, egész estét betöltő
filmjének a melbourne-i városházán
ünnepelték a bemutatóját. A Tait testvérek
filmje, a Kelly bandájának története az
ausztráliai mindennapokat elevenítette
meg. Rá egy évre az Egyesült Államokban
az igazságszolgáltatás kiterjesztette a
szerzői jog elvét a filmre is.

10. • 1911-ben Hollywoodban megnyílt az első
filmstúdió. A következő évben erőteljesen
gyarapodik a számuk, ami felkeltette a
filmgyártók érdeklődését. Ennek talán az oka
az volt, hogy a szenzációhajhász históriák jól
megalapozott piacába nem volt nehéz
bekerülni. Az izgalom, a feszültség tetőfokán
végződő részek így biztosítani tudták a moziba
járó tömegek visszatérését. 1913-ban Charlie
Chaplin, artista kialakította a kacsázva járó,
bánatos toprongy figuráját. Két évre rá az
Egyesült Államokban a Fox vállalat kerül az
élre. 1917-ben megszületett az első színes
film, a The Gulf Between. 1919-ben
Magyarországon államosították a filmipart.

11. Charlie Chaplin

12. • 1920-ban Lugosi Béla Hollywoodba került. Neve
még ma is fogalom. Ő játszotta legmeggyőzőbben a
vérszívó erdélyi vámpírt, Drakulát. 1921-ben D. W.
Griffith megalkotta első hangosfilmkísérletét, Az
álmok utcáját. A némafilm egyes részeihez hangot
adott. 1924-ben Walt Disney filmtrükkproducer
először mutatott be rajzfilmet. Két évvel később az
egyszerű, olcsó „kismozikat” óriási filmpaloták
váltották fel. A némafilmkorszak végére a film, a
„hetedik művészet” is kivívta az őt megillető helyet.
1927-ben hódítani kezdett a hangosfilm a A
dzsesszénekessel. A hangosfilmek zenéjének
története 2 szakaszra osztható: 1925–1960-ig,
illetve 1960-tól napjainkig. A filmtörténet kezdetén
nem a szavaknak, hanem a zenének jutott szerep,
és eleinte úgy tűnt, a hangosfilm alig különbözik
majd a némafilmtől. Ekkor indult el a musical. 1927-
ben létrehozták Hollywood első önkorlátozó
szabálygyűjteményét.

13. Lugosi Béla - Drakula

14. A dzsesszénekessel

15. • 1932-ben Velencében megrendezték az
első Velencei Nemzetközi Filmfesztivált,
kiosztották a fesztivál fődíját, az Arany
Oroszlán-díjat. 1936-ban George Cukor
magyar származású filmrendező és
producer elkészítette a Rómeó és Júlia
című filmjét, melyet később Franco Zeffirelli
is filmre vitt 1967-ben. 1939-ben Az Oscar-
díjas Elfújta a szél került bemutatásra.

16. Elfújta a szél

17. • 1963-ban az USA-ban a fekete polgárjogi
szervezet panaszt emelt a hollywoodban
tapasztalható faji megkülönböztetés ellen.
A leghosszabb nap című filmben ugyanis,
amely egy fontos háborús esemény hiteles
bemutatásának tekinthető, az együtt
harcoló 1500 katona között egy fekete bőrű
katona sem található. A tiltakozás
eredményeként augusztus 20-án a NAACP
megegyezett a nagy filmstúdiókkal a fekete
szereplők kötelező arányáról. 1963-ban a
Kopár élet című film Rio de Janeiró-i
bemutatásával a brazil cinéma novo (új
film) mutatkozott be.

18. A leghosszabb nap

19. • 1970-re az amerikai mozik válságba
kerültek, a stúdiók 5 hónap alatt 700
alkalmazottat bocsátottak el. 1976-ban
Párizsban először osztották ki a César-díjat.
Egy évvel később az Egyesült Államokban
bemutatták George Lucas filmjét a
Csillagok háborúját, amelynek az amerikai
bevételi rekordját jóval később csak a
Titanic tudta megdönteni; az inflációt is
figyelembe véve még ma is abszolút első.
Mindemellett a Csillagok háborúja volt az
első film, amit Dolby Stereo hanggal
mutattak be.

20. George Lucas

21. Csillagok háborúját

22. • 1986-ban az amerikai Canon cég megszerezte
Anglia legnagyobb moziláncát. Ezzel az angol
mozik 40%-a a Canon kezébe került. Az ú.n.
független filmstúdiók és a hollywoodi B-
kategóriájú filmek hatalmas hulláma mind az
USA-ban, mind a világ egyéb pontjain
elárasztja a mozikat és a video-kölcsönzőket,
köszönhetően a csökkenő előállítási
költségeknek, és olyan országok anyagi és
humán "ébredésének", mint Hong Kong (lásd
kung-fu filmek), India (Bollywood).
Franciaországban hatalmas összegeket költ az
állam az európai (értsd francia) filmek
támogatására, megpróbálván ellenállni
Hollywood dömpingjének.

23. • 1996-ban a mozi századik évfordulójának
ünnepségsorozata keretében első ízben
rendezték meg Budapesten a Magyar
Filmesek Világtalálkozóját. A kínai kormány
betiltja a Disney, a Sony és az MGM
amerikai filmgyártó cégek működését
Kínában. Az indok: a Kundun, a Hét év
Tibetben, és a Vörös sarok című filmek torz
képet festenek Kínáról. 1998-ban a Titanic
című film nemzetközi bevétele átlépte
bűvös egymilliárd dollárt.

24. Hét év Tibetben

25. Titanic

26. Hangzótól a digitális hangzásig
• 1922-ben három német mérnök Hans Vogt,
Joseph Massolle és Benedict Engel levetítette
első hangosfilmjét Berlinben. Az általuk
feltalált új eljárást használták.
• Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a
hanghullámokat elektromos impulzusokká, az
impulzusokat viszont fénycsíkká lehet
alakítani. Ezáltal hangcsíkot lehet rögzíteni a
filmszalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon
lévő jelek ismét elektromos impulzusok
lesznek, melyek megrezegtetik a
hanggerjesztő membránt. A kép és a hang
minden esetben szinkronban marad.

27. • A Warner Brothers A dzsesszénekes című
1927-es munkájával vette kezdetét a
hangosfilm korszaka. A filmben a főszerepet
Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit
négerre sminkeltek, mivel akkor még fekete
bőrű színész nem játszhatott főszerepet. A
filmipar a siker ellenére is vonakodott áttérni a
hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt
volna a változás. A stúdióknak 250–500 ezer
dollár közötti áron kellett megvásárolniuk a
hangosfilm-felvevőket, ami még ma is óriási
összeg. De akik nem tudtak áttérni az új
technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy
év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket
játszó mozik száma. A némafilmek korszaka
leáldozott.

28. • 1931-ben bemutatták Budapesten a Kék
Bálványt Jávor Pál főszereplésével, az első
magyarországi hangosfilmet. Ráfizetéssel
zárt a film. Ezt követte Csortos Gyula és
Kabos Gyula játékával a Hyppolit, a lakáj,
amely már óriási kasszasikernek bizonyult.

29. Kék Bálvány

30. Hyppolit, a lakáj

31. • A Movietone eljárás elterjedt az 1930-as
években. A lemezre történő hangrögzítés
helyett szalagra vették a hangot. A kép és
hangcsík itt még független egymás mellett
a negatívon, de a másolás már együtt
történik.
• A keverésnek köszönhetően a film összes
hangja egyetlen hangsávba került.
• 1940-ben Walt Disney Fantázia című
rajzfilmjében először használták a sztereó
hangot.

32. Fantázia

33. • A 80-as években megjelent a digitális
hangrögzítés. Elérhetővé vált, hogy a mély,
a közép és a magas hangokat külön
csatornára lehetett rögzíteni és kellő
mennyiségű és minőségű hangszóróval
visszajátszani. Ma a legfejlettebb
rendszerek több mint 20 csatornán tudnak
hangot felvenni. A filmek digitális
hangrögzítésében az úttörő szerepet a
Dolby Digital, majd a Digital Theatre System
vállalta. A japán Sony cég legkorszerűbb
mozihangzását a Dynamic Digital Sound
(SDDS) rendszerével hozta meg.

34. • Az 1980-as – 1990-es évekre a
számítógépek fejlődésével egyre inkább
elterjedt a CGI (Computer-Generated
Imagery – számítógép generálta ábrázolás).
Ez egyre inkább kiszorította a maketten
alapuló ábrázolást. Másrészt ez lehetőséget
adott olyan dolgok filmre vitelében amik
addig elképzelhetetlennek voltak A
színészek üres zöld vagy kék háttér előtt
játszanak, ugyanis a díszleteket csupán az
utómunkálatok során helyezik fel.
Gyakoriak a látványos, 3 dimenzóban
létrehozott, tágas, távlatos hátterek, sőt
szereplők.

35. • A nyaktörő mutatványokban vagy egy nem
valóságos elemmel történő komolyabb
interakció során a színészeket nem
kaszkadőrökkel, hanem számítógépes
modellel helyettesítik, ahol csak lehet. Az
élethűség kedvéért a színészek testét
digitalizálják, majd, ha nem számítógéppel
könnyen létrehozható mozgásról van szó,
akkor a kaszkadőrök mozdulatait is, azokat
pedig összeilletik.
• A Toy Story – Játékháború volt 1995-ben az
első egészestés, teljes időtartamában
számítógéppel készített film. 2001-ben már az
animációs filmek terén elállította a lélegzetet a
Final Fantasy – A harc szelleme egész estés,
teljes egészében számítógéppel készült,

36. Toy Story – Játékháború

37. Final Fantasy – A harc szelleme

38. • Köszönöm a figyelmet!