2. • Született 1897. január 6-án, Kassán
• Apai ágon örmény, anyai ágon félig ruszin félig
szlovák származású volt
• (Édesanyjával 1944-ig egy háztartásban élt)
• Az elemi iskolát Kassán járta ki
• Katonai alreáliskolába járt Kőszegen és
Marosvásárhelyen, majd folytatta tanulmányait a
kismartoni katonai főreálban, s befejezte 1915-
ben a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai
Akadémián
• Ekkor hadnagyi rendfokozatot kapott:
3. • Mivel mikor tanulmányait befejezte, már kitört
az első világháború, rögtön frontra került, és 3
év szolgálat után a főhadnagyi rendfokozatra
léptették elő:
• A tiroli császárvadászokhoz beosztva a Garda-
tónál, és Verdunnél állomásozott
• Vitézségéért a Vaskorona Rend III. osztályát
kapta (Szinte csak törzstisztek kaptak ilyen
kitüntetést)
4. • 1918 őszén Magyarországra költözött
• Az őszirózsás forradalom ideje alatt futárszolgálatot
teljesített
• 1920-1924-ig tisztképző tanfolyamokon vett részt
• 1924-ben kitűnő teljesítményéért századosi rendfokozathoz
jutott:
• 1925-ben a vezérkar tagja lett
• 1926-1929-ig a Vezérkari Főnökség vezérkari továbbképzés
osztályán szolgált, mindeközben külföldi tanulmányokat
végzett
• Külföldön tartózkodása alatt kezdett el politikai írásokat
készíteni, melyek Gömbös Gyulának annyira megtetszettek,
hogy lehetséges utódaként gondolt rá
• 1933. május 1-én őrnagy lett:
5. • 1933-ban Szálasi megjelentette „A magyar állam
felépítésének terve” című könyvét, mely nagy
perpatvart okozott, mivel a katonák ekkor nem
politizálhattak
• Ennek következtében 30 nap állomásfogságra
ítélték, és kizárták a vezérkarból
• 1934-ben nyugdíjazását kérelmezte
• 1935. március 1-én nyugállományba helyezték
• A Magyar Élet Szövetségbe még tisztkorában
belépett, s most, hogy nyugállományba helyezték,
hangadója lett a szövetségnek, s valószínűleg
társai buzdítására kezdett el nyíltan politizálni
6. • Nézeteinek összességét hungarizmusnak
nevezte, mely elmondása szerint az alábbiakat
takarja:
– Istenhit
– Bajtársiasság
– Hazaszeretet
– Ezek egyesítésével a nemzet eggyé forrasztása
– A „turáni faj” felsőbbrendűsége
– A zsidók és (kisebbrészt) cigányok elnyomása
7. • 1935. március 4-én bejelentette a Nemzeti Akarat Pártjának
(NAP) megalakulását
• A párt erősen centralizált volt, és sok propagandát
folytatott
• Különös dolognak számított ekkor, hogy nők is
csatlakozhattak a hungaristákhoz
• Teljes, forradalmi rendszerváltást hirdettek
• 1937-ben megjelent első lapjuk, az „Új Magyar Munkás”
• Mivel az állam vezetősége tisztában volt azzal, hogy a párt
potenciális veszélyforrást jelenthet, ezért Keresztes-Fischer
Ferenc belügyminiszter 1937. április 16-án feloszlatta a
pártot
• 1937. április 15-én Szálasit előzetes letartóztatásba
helyezték
8. • Szálasit 10 nap fogvatartás után szabadon engedték
• 1937. október 24-én megalapították a Magyar Nemzeti
Szocialista Pártot
• A hitleri Németország sikerei, és a nyugati demokráciák
meghátrálása miatt nagy jövőt jósoltak a
hungarizmusnak
• Darányi Kálmán 1938. február 21-én feloszlatta a
pártot, arra hivatkozva, hogy az egyenlő a NAP-pal
• Szálasit és 72 társát rendőri felügyelet alá helyezték
• 1938. áprilisában Szálasi újraalakította a pártot
Nemzeti Szocialista Magyar Párt néven
• 1938. július 6-án Szálasit 3 év 1 hónap 23 nap
szabadságvesztésre ítélték.
• 1939. február 23-án ismét feloszlatták a pártot
9. • 1939. március 15-én Hubay Kálmán által
megalakul a Nyilaskereszt Párt – Hungarista
Mozgalom
• A választásokon 31 mandátumot szerzett,
amivel a legnagyobb ellenzéki párttá nőtt
• Ekkor érte el a legnagyobb támogatottságát
(kb. 300000 fő)
• 1940-ben Horthy amnesztiát hirdetett,
amellyel Szálasi is idő előtt szabadult, átvette a
Nyilaskereszt Párt vezetését
11. • 1944. október 15-én Horthy megpróbál
Romániához hasonlóan kiugrani a háborúból, de
puccs által megfékezve sikertelen lesz az akció.
• A nyilasok még aznap délután átveszik a hatalmat
• A németek bevonulnak Budapestre, és minden
fontosabb területet elfoglalnak (hidak, vár, rádió,
stb.)
• Szintén október 15-én megalakul a Szálasi-
kormány
12. • Szálasi nemzetvezetőként felesküszik a Szent Koronára
• A Szálasi-Kormány (avagy a Nemzeti Összefogás Kormánya) totális
diktatúrát vezet be
• A német szuperfegyverekben bízva kinyilvánítja a totális háborút
• Az egyre kisebb támogatottságnak örvendő nyilas hatalom
anarchikus terrorba döntötte Budapestet a sorozatos
mészárlásokkal, a zsidók halálmenetekbe küldésével, és a Duna-
parti kivégzésekkel
• Mivel a Vörös Hadsereg mindeközben körbevette a fővárost, ezért a
nyilas vezetőség 1944 végére a Dunántúlon különféle helyeken
bújkált
• Végül Szálasinak Ausztriába kellett menekülnie a szovjetek elől 1945
március 27-én
• 1945. május 5-én amerikai fogságba került
• 1945. október 3-án kiadták Szálasit Magyarországnak, ahol szinte
azonnal bíróság elé került, s halálítéletet kapott társaival együtt
• 1946. március 12-én 15:24 perckor Szálasi Ferenc kötél általi halált
halt.
