Igzai Tisztánlátás

1. Kozma Szilárd:
A spirituális tisztánlátásnak az előfeltételeiről és a téves valóság-értelmezés
következményeiről
Előszó:
Amikor az Erdélyi havi lap főszerkesztője által indítványozott - de időközben, az eddigi
munkásságom eredményeit sűrítve- összegező, értelmező és tanulmánnyá alakuló –
beszélgetést a barátommal magnóra vettük, még nem gondoltam, hogy a dolog majd ennyire
komolyra fordul. Nem tudhattam előre, hogy már a harmadik, negyedik kérdésre adott
válaszaimmal, egy olyan sűrű szellemi erőtérbe kerülök, amelyben minden olyan, jól meg
nem rágott kijelentés, amit az ember az ilyen jellegű, szabadbeszélgetések során, akarva,
akaratlanul kimond, nem csak félreérthető lehet. Hanem könnyen az egyes kijelentések azt a
benyomást is kelthetik, mintha egy felfuvalkodott, mások munkásságát, tanítását és
eredményit lenéző személy lennék. Egy spontán beszélgetésben nem lehet minden szót és
mondatot előre jól megfontoltan elmondani. Másrészt az exhibicionista magtartás, nem csak
azon egyszerű tény miatt nem lehet jellemző rám, mert az a személy, aki az életereje az
egészsége megszerzése és a harmonikus élete kialakulása előtt, vagyis mielőtt a feleségével
együtt a harmónia és a kiegyenlítettség útjára ráállhatott volna, rengeteg szenvedést, sok
veszteséget és teljes csődhelyzetet megismert, olyannyira, hogy nem csak a fájdalomtól, az
átélt események által okozott kimerültségtől, vagy a rá nehezedő „sors-nyomástól”:
idegfeszültségtől került, mind gyermekkorában, mind fiatal, majd érett felnőtt korában is
halál közeli állapotokba, és ami ennél is rosszabb: a bűntudat legsötétebb poklába, annak
tehát, aki részesült ezen sors-beavatási „előjogokban”, teljesen világos, hogy mi a
metafizikai értelme annak, hogy: „Az elsőkből lesznek utolsók..., és annak, hogy „Aki
felmagasztalja magát, megaláztatik” (Jézus).
Arról nem is beszélve, hogy, egy ilyen, gyökerében hibás szellemi alapállással
elidegeníteném magamtól mindazokat, akiknek a személyes és családi problémáira
vonatkozó kérdéseit, kéréseit és horoszkóprendeléseit várom. Az ilyen fajta hibás, rejtett,
vagy nyílt önértékelésre alapozott, téves szellemi és spirituális alapállás éppen annak az
egészséget és boldogságot hozó egyetemes (Isteni) logikának a sorsunkban való
érvényesülését zavarja meg, amelynek a felfedezéséről és fontosságáról igyekszem a
Valóság főszerkesztőjét és olvasóit meggyőzni. Ezt az egyetemesen érvényes megváltási
logikát tehát, képtelen lettem volna felfedezni és az életemben - az életünkben - folytonossá
tenni egy, e logikával ellentétes gondolkozással és egy ellenség- és versenyképzetekre
alapozott szellemi magatartással.
A spirituális folyamatokra nem jellemző a természeti - emberi világnak a létért való
küzdelmeinek az ellenségessége. Ezért spiritualitás-ellenes, szellemi megismerés- ellenes a
konkurencia-logika szerinti gondolkozás és magatartás. Az egocentrikus magatartással és a
versengés logikája szerinti gondolkozással lehetetlen a lét forrásánál és gyökereinél álló
finom spirituális kérdéseket és tényeket megérteni és ami ugyanaz: meglátni. Anélkül a
belső etikai magtartás nélkül, amit Jézus úgy tanít az apostoloknak, hogy „A legderekabb

2. közületek legyen a legszerényebb.” lehetetlen egy bizonyos szellemi (Szaturnuszi!) határon
túl, egy fél lépésnyit is tovább haladni, és Jézus jól tudta ezt. Hiszen éppen az a finom
(magas rendű) megváltás- logika: az egyetemesen érvényesülő „Szent Kiegyenlítődési
Szellem” logikája, amiről beszélek, képtelen érvényesülni az ember személyiségében,
amennyiben valaki még a versengés és a szellemi irigykedés színvonalán tart és azzal a
tévképzettel él, hogy neki személyesen lehet bármiféle érdeke és érdeme is, azon kívül, hogy
„megfeszítetten” (Vagyis minél lazábban, de következetesen) és lankadatlanul igyekszik nap
mint nap, a minél nagyobb harmónia-képességét elérni az általános emberi és a spirituális
sorsprogramjából (karmájából és szvadarmájából) eredő egyéni életfeladatainak a teljesítése
segítségével.
Akkor tehát, amikor az interjúban arról beszélek, hogy - tudomásunk szerint legalábbis -
sem Krisna, sem Buddha és még Jézus sem világosította fel a tanítványait - és ezen keresztül
az emberiséget - a teremtést kiprovokáló negatív abszolút erőnek, a Lilithnek a létezéséről és
természetéről, rengeteg misztikus és vallásos félreértésnek engedve ezzel teret az emberi
természetben lakozó „rosszra” és "gonoszságra " (a kívülről az emberbe bele szálló és
ugyancsak kívülről azt megkísértő ördög és démonoknak a különálló lényekként való
létezésére) vonatkozóan, vagy az anyák és az utódok közötti szellemi folytonosságot adó
spirituális memória létezéséről, illetve az anyai ági örökletes programokról és ezen keresztül
arról, hogy a gyermekek az édesanyjuk rejtett, tudattalan szellemi és lelki tevékenységének a
megjelenítői is, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szellemi munkám és felfedezéseim
bármivel is többet érnének az övékénél. Hiszen az ilyen kivagyisági képzeteken alapuló,
primitív versengési mentalitás negatív erőket idés, amellett, hogy nevetséges és fölösleges
hiábavalóság is, aminek szellemi szinten értelme nincsen pozitív értelme és következménye.
Hanem mindössze ezeknek a metafizikai jelenségeknek és tényeknek a mielőbbi tudomásul
vételének, az életbe - vágó - az ember és a föld jövőjébe vágó, fontosságára akarom felhívni
a figyelmet.
Amint a beszélgetés olvasása során ez kiderül, ezeknek a szellemi tényeknek és
jelenségeknek - a Lilithnek és az általa kiváltott létteremtésnek, illetve a Teremtés és a Lét
eredeti funkciójának és értelmének a megismerése, a beszélgetés (interjú) címéül választott
szellemi Tisztánlátásnak a kérdéséhez vezet bennünket. Ez viszont rengeteg félreértésre és
sajnos: misztikus szélhámoskodásra is lehetőséget és alkalmat ad, ezért feltétlenül szükséges
ebben a kérdésben minél árnyaltabban, ám ugyanakkor pontosan is fogalmazni. Egy spontán
beszélgetésben viszont, ezt nem mindig lehet elérni. Arra kérek tehát minden olyan olvasót,
aki úgy érzi, hogy bizonyos fajta és mértékű, veleszületett, vagy misztikus gyakorlatok útján
elnyert tisztánlátói (pl. auralátó) képességgel bír, ne bántódjon, vagy haragudjon meg, akkor
amikor ezeknek a képességeknek az elégtelen és a legtöbb esetben nem célravezető
mivoltáról szólok, mert nem ezen képességeknek a létezését, vagy létjogosultságát vonom
kétségbe, hanem mindössze arról beszélek, hogy az, aki bármilyen útmutatás alapján is
elindult ezen a megismerési élet-úton, nem szabad megállnia, illetve megrekednie a médiumi
érzékelési képességek, az un. dimenzió-látás kifejlesztése és gyakorlása szintjén. Tovább
kell lépni az egyetemes létezés kauzális hatásmechanizmusainak a teljes értékű megértéséig,
a nagy TEORIÁIG: az Isten-látásig.

3. És mindezek mellett, vagyis a spirituális tisztánlátás bonyolultan kényes kérdése mellett,
ott van a szeretet nagy kérdése is. Élettapasztalatom és metafizikus asztrológusi
tapasztalatom az, hogy a legtöbb ember a szeretetet kegyetlenül összetéveszti a humanista
érzelgősséggel, a lényegi kérdések tisztázatlanságával, az igazság kiderítése és érvényesítése
érdekében folytatott erőfeszítés, a vita és a harc teljes elvetésével. Rengeteg, a kezdetben
mindig rejtett, de idővel egyre nyíltabbá váló gyűlöletet, kiábrándulást, majd közömbösséget
és végül a szellem világától való elfordulást vált ki a szeretetnek az érzelgősséggel és a
kegyes hazugságokon alapuló látszat-békével való összetévesztése. Ezért, az így gondolkozó
személyek számára, ezek a beszélgetések, jobban mondva a néhol szenvedélyessé váló
válaszaim, „szeretet-hiányosnak” tűnhetnek fel, és egy adott pillanatban olyan érzései
támadhatnak annak, aki „hazudj valami szépet” (Presszer Gábor: LGT) sláger- és érzésvilág
korrupt alapállását összetéveszti a szellemvilág logikájával, hogy a szeretet hirdetése és
megvalósítása helyett én egyenesen ellenségeskedek. A szeretet ez első teremtői őserő és
nem kell azt hirdetni, tanítani, hanem diszkréten és bátran áramoltatni annak, aki képesnek
született erre, illetve, aki képessé tette magát erre. Asztrológusként megfigyelhettem, hogy
amikor valaki túl sokat beszél a szeretetről, ez a legtöbb esetben éppenséggel annak a
hiányát, illetve a minimális voltát jelenti - jelzi az illető személy lényében, ami a személyi
horoszkópokban a Neptunusz, a Jupiter és a Mars támadott (negatív) fényszögelésében
jelenik meg. Ezek az emberek inkább azért hangoztatják a jóságos viselkedés és a kegyes
hazugságok árán, vagyis a kompromisszum és a korrupció árán vállalt felszíni és hamis béke
fenntartásának a fontosságát, mert nem születtek azzal a képességgel, hogy az úgynevezett
nyers életenergiákkal bánni tudjanak és a neveltetésük közben sem vezette rá őket erre senki.
Vagyios nem szeretnek és nem is tudnak az igaság érvényesítése érdekében harcolni,
közvetlen és nyílt konfliktust vállalni. Ezért hajlamosak azt hinni, hogy az igazság mindig
ott van, ahol a látszat-egyensúlyt és látszat-harmóniát fennnató emberi és világi erő és
hatalom áll, csak éppen, hogy ne kelljen erőfeszítéseket tenniük és harcot, konfliktust
vállalniuk annak érdekében, hogy az igazság a felszínre kerüljön. Ezeknél a személyeknél a
„mindent megbocsátó és mindent elnéző” szeretetről szóló prédikáció mindössze a
konfliktusok elkerülését szolgálja, mivel nincsenek tisztában azzal ez elemi ténnyel, hogy
ahol nincs igazság és az alephelyzetek, alapviszonyok nem tisztázottak, ott valójában szertet
sem létezhet, és éppen ők, a látszat-béke szeretők és fenntartók rendelkeznek a leg
agresszívebb mentális és képzeletvilággal, amelynek a mágikus hatásai és e hatások
következményi veszélyesebbek a hétköznapi brutalitásnál.
És ha valaki úgy képzeli, vagy azt állítja, hogy ezzel az állításommal, a szeretet-
képtelenségemet akarom leplezni, megkérdezem, hogy meg tudja-e gyógyítani a
gyermekeit pusztán az által, hogy azokat a saját mellkasára, vagyis a kis szívüket a saját
szíve fölé helyezi? És megkérdezem, hogy haza mernek-e állítani többször egymás után,
egyetlen ajándék nélkül, amikor egy, vagy több napig a családjuktól távol voltak és el
tudják-e képzelni azt, hogy az élettársuk és főként a gyermekeik így is kitörő örömmel
fogadják haza? Az én gyermekeim ugyanis „szöknek ki a bőrükből”, amikor egy-két napos
hiányzás után belépek az ajtón, pedig jól tudják, hogy nem csak gyermek öröm-szerző
ajándékkal nem igyekszem növelni a jókedvüket, de semmilyen más módszerrel nem
igyekszem a kegyeikbe férkőzni, hiszen nálunk a szeretet nem külső megnyilvánulás,

4. hanem belső állapot. Ezt a gyermekek akkor is érzik és tudják, amikor dorgáljuk, vagy
fenyítjük őket, tehát mesterséges öröm- és boldogságkeltésre, ajándékokkal történő
mesterséges szeretet-gerjesztésre nálunk nincsen szűkség.
Ugyanakkor arra is fel szeretném hívni az olvasó a figyelmét, hogy tisztában vagyok azzal,
hogy a teljes megismerés, akárcsak a lét maga, soha nem fejeződik be. Még a halálunk után
sem - sőt: még csak azután kezdődik igazából! Persze, ez csak akkor, ha előbb az életünkben
jól elvégeztük az általános emberi és a horoszkópokból kiolvasható egyéni életfeladatainkat.
Annak ellenére tehát, hogy nagy műgonddal és a gyakorlatiasság igényével írtam meg és
folytattam egyedül a szellemi valóságnak a fizikai és a pszichikai valóságra gyakorolt
következményeiről szóló válaszaimat és eszmefuttatásaimat, még az után is, hogy az interjút
Murgu Pállal befejeztük, nem állítom azt, hogy mindent, ami tudnivaló a tisztánlátás, illetve
a téves (júdási) látásmód és gondolkozás következméyeinek a témakörében, elmondtam,
vagy leírtam volna. Mert amiként a lét maga és az emberi gondolkozási is határtalan, a
tévképzetek szerinti életképzeletünk által létrehozott valóság által okozott fájdalom és
szenvedés tengere is határtalan. Ellenben azt már nyugodtan állíthatom, hogy az itt felvetett,
vagy jelzésszerűen érintett témaköröket és részterületeket, ennél sokkal nagyobb
pontossággal és teljességgel kifejtettem előzőleg a konstellációk szerinti tipikus viselkedési
formák és a megfelelő jellegzetes betegségek és sérülések közötti szellemi összefüggésekről,
a fájdalom és a szenvedés metafizikai jelentéséről, a bolygók spirituális jelentéséről, a
Lilithről, az egyetemes törvényekről, az örökletes anyai ági sors-programokról, a
féltékenység metafizikájáról szóló tanulmányokban. Sőt: az itt kifejtett megváltás-logika
természetét is részletesen kifejtem a Beavatás című, egy évvel korábban írt
tanulmányomban. A spirituális tisztánlátás jelenségéről szóló állításaim tehát csakis ezeknek
ez elolvasása és megértése által értelmezhetőek helyesen.
Tanulságos olvasást kívánva tehát, még egyszer arra kérem önt, hogy ne hagyja magát
félrevezetni az első benyomásai által és csak az után engedjen az olvasás közben
menthetetlenül felmerülő etikai ítélet-hozási késztetéseinek (kísértéseinek), miután az egész
közölt anyagot - esetleg többször is... - elolvasta.
Barát:- Majdnem egész nyáron hiányoztál Csíkszeredából. Külföldön jártál?
K.SZ - Nem. Nem külföldön jártam, hanem belföldön, a szónak materiális értelmében is, de
főként spirituális értelmében, úgy, hogy tartózkodás szempontjából, majdnem az egész
nyarat egyetlen erdélyi helyiségben, egészen pontosan: a Sepsibesenyői tó partján töltöttem.
Régi vágyamat és az egyetemes öntudatom hangját, a Szellem hívását követve tehát, a
civilizáció stresszétől valamelyest izoláltan, a belső világ tájain: a szellemi, spirituális és
kauzális tájaimon járhattam. Ha nem is egyfolytában, de éppen eleget ahhoz, hogy a napi
teendők mellett, háromszor is elolvashassam figyelmesen Hamvas Bélának Az ősök nagy
csarnoka című művének az első kötetét, és az ott olvasottakon meditálva, azt, amit az
alkimisták a harmadik szem kinyitási műveleteként emlegetnek, megvalósíthassam. Ahhoz,
hogy, eben a nyugalmas szellemi háttérben a spirituális naplóírás segítségével, hosszú és
mély meditációkban a felettes énemmel való kapcsolatomat megerősíthessem, hogy az
egyetemes egység-érzetemet, az egyetemes lét-tudatomat (a védikus szanszkrit irodalom

5. szerint: teremtői-azonosság tudatomat) tisztíthassam és elmélyíthessem. Misztikus körökben
ezt egyetemes szeretet-meditációnak nevezik, én viszont megváltás-meditációnak,
boldogság-meditációnak is nevezem, mivel a meditációhoz szükséges lehető legellazultabb
lelki és szellemi állapotban átélt és kiáramoltatott szeretet, egyesülvén az eleve bennünk levő
fénnyel (spirituális értelemmel: az isteni szikrával) az abszolút állapot boldogság-élményét
eredményezi. Egyébként ez azért is hasznos, mert ennél, az egyetemes kiegyenlítettségi -
boldogsági állapotban való "ücsörgésnél" jobb és hatékonyabb gyógyszer nem létezik, és
segítségével, lassan - lassan, de maradéktalanul eltűnnek a szervezetemből - és mindenkinek
a szervezetéből el kell, hogy tűnjenek - a gyermekkoromban létrejött és a felnőtt korom első
felében krónikussá vált számtalan betegségem utolsó maradványai is.
- Igen, máskor is beszéltél, illetve írtál a Valóság olvasóinak a meditáció általános
gyógyhatásáról és más, "sorsjavító" pozitív hatásairól is. Talán erre is rátérünk
később. Egyelőre arra lennék kíváncsi, hogy ezúttal is egyedül sátoroztál, mint ahogy
szoktad a korábbi években, a Csík környéki hegyekben?
- Nem. Ezúttal egy, az asztrológia iránt igen komolyan érdeklődő, és ami talán ennél is
fontosabb: igen jó humorérzékkel megáldott sepsiszentgyörgyi ismerősöm félkész villájában
töltöttem a fél nyaramat, dolgozgatva, a tóban nagyokat úszva, olvasva és meditálva. A
korábbi évekhez képest tehát, nem kellett törődnöm az időjárás, az idén különösképpen
szeszélyes változásaival - bár nem szeretem a klíma természetes változásaira ezt a kifejezést
használni, de hát mit tehetünk, ha brutális módon bele matattunk a természetbe, és most
isszuk ennek a levét: viszontagságaival -, mint régebb a sátorban. De így is jó sokáig
egyedül lehettem, egészen pontosan: a családom megérkezéséig, és amint mondtam, jó sokat
és mélyen meditálhattam amellett, hogy teljesen egészséges, sportolással - karatézással -
egybekötött természeti étrenddel egybekötött, tiszta életrendet is követhettem. Utóbbi még
inkább hozzásegített a gyermek- és fiatalkoromban nagyon megrongált egészségem
helyreállításához, a szellemi elmélyüléshez, a spirituális látásmódom, az un. szellemi
tisztánlátásom további fejlesztéséhez, élesítéséhez és határozottá tételéhez. De nem kell
öncélú remetéskedésre, misztikus elvonulásra gondolni, mivel elsősorban az Erdélyi Hamvas
Béla Baráti Társaság nyári táborának minimális civilizációs feltételeit megteremteni, vagyis
tábort szervezni és tábort tartani (nem csak szervezője, hanem főelőadója is voltam a
tábornak) utaztam el itthonról öthéttel a tulajdonképpeni tábor előtt, és a félkész villa
épületébe és udvarán akadt bőven tennivaló. Talán az is ismeretes, hogy nem vagyok afféle
csodabogár misztikus, hanem két lábával nagyon is a földön járó, három gyermekes
családapa, és miután lakhatóvá tettük a villa nagyobb részét és az udvart is sikerült
bekertelni, a feleségemmel együtt (aki ugyancsak előadója volt a tábornak) kijöhetett a
három apró kislányom is, vagyis, ők több mint egy hónapot tölthettek velem a természetben.
Ez a részlet azért fontos, mert ha nem tudhattam volna őket magam körül, akkor nem
sikerült volna ilyen mélyen behatolni a spirituális dimenziókba. Ide tartozik ugyanis az is,
hogy metafizikai perspektívából teljesen téves az a hagyományos elképzelés (és vallásosan
berögződött gyakorlat), miszerint a lelki tisztulás és a spirituális élet föltétlenül teljes
izolációt, vagyis hónapokig és évekig tartó egyedüllétet és magányt követel. Ez az ósdi

6. elképzelés éppen olyan tévedés, mint neki az ellentéte, vagyis az a modern koncepció
például, hogy az igazság a közvéleménnyel megegyezik, és hogy az igazság eldönthető
többségi szavazás útján. Vagyis az, hogy amiért "mindenki így csinálja, vagy mindenki azon
a véleményen van", akkor a mindenkinek igaza van és a mindenki jól is csinálja. Egyik
véglet sem jobb a másiknál. Az sem jó, hogy ma az emberek állandó stressznek nevezett,
külső és belső irritációban élnek és nem teszik lehetővé önmaguk számára a lecsendesülést,
az ingermentes állapotban való létezést, és ebben a nyüzsgésben elveszítve az autonóm
gondolkozási képességüket, "a mindenkire" hivatkozva teszik ezt, vagy azt. Nem látják azt,
hogy az "a mindenki", akire hivatkoznak, csak külszínre él jól, mert amennyiben a smink
mögé benézünk, azt látjuk, hogy folyton irritált, ellenségeskedik, számon kér, alakoskodik,
hamis információt közöl (hazudik), elégedetlenkedik, sőt: gyűlölködik. Hogy időzavarban és
időkrízisben van, stresszelt, általában beteges, és ha nem alkohol, dohány- vagy
gyógyszerfüggő, akkor személyi-függő, párt-függő, jobb esetben vallás-függő, de a lényeg,
hogy "a mindenki" általában nagyon nincs jól önmagában. Akkor miért kellene erre, a
lényegében boldogtalan és egészségtelen mindenkire, az így szokásra hallgatnunk? Olyan
sivárak és elégedetlenek akarunk-e lenni mint ő? Ám ugyanígy, e tipikusan fogyasztói
magtartásnak a szöges ellentéte sem jó: annak ellenére, hogy rövidtávon hozhat jó
eredményeket, akárcsak a gazdasági fellendülés, de gyakorló asztrológusként azt is
megfigyeltem, hogy hosszú távon biztos csődhöz vezet, az a spirituálisnak képzelt
magatartás is, ami az egyre divatosabbá váló un. ezoterikus társaságokban és misztikus
körökben észlelhető, ahol mikor a környező közösségtől való elszakadást és az öncélú
magányba való elvonulást, mikor a kis csoportokon belüli lelkesedést, vagyis az
érzelgősséget, a szellemi magasztosságtól való meghatódást, az entuziazmust, magyarul: az
oda -s vissza levést gyakorolják. Mindezt összetévesztik a szeretettel, és ami még ennél is
sikamlósabb: a fantáziálást összetévesztik a metafizikai valósággal, vagyis a valóságtól
elszakadt fantazmagórikus elméleteket a spirituális és a kauzális igazsággal. Ennek
köszönhetően például az így, ezzel a téves és gyökeresen elhibázott szellemi alapállással
gyakorolt meditációk, majdhogynem semmit nem érnek, vagy legalábbis igen keveset érnek
és a kezdeti megnyugváson kívül, hosszú távon semmiféle olyan gyökeres változást nem
képes beidézni a gyakorlók szellemi és lelki struktúrájában, és ennek következtében a
sorsukban, amely az életük minőségét ténylegesen emelné, jobbá és egészségesebbé tenné.
Egészséges szellem-kritikába ágyazott humorérzék nélkül tehát nehéz, nem csak tisztánlátó
lenni, hanem egyáltalán emberszerető, egészséges ember lenni. Enélkül többnyire a
közvetlen társadalmi - közösségi köreiktől elszigetelődő, misztikus csodabogarakká válnak,
akik inkább csak azzal ámítják magukat, hogy boldogabbak és egészségesebbek, mint
korábban voltak, mintsem hogy azok a misztikus tanok, amiket vallásként követnek és
esetleg hirdetnek, kreatív módon: láthatóan, érzékelhetően és észlelhetően pozitív minőségi
változásokat idéznének be a sorsukban és az életükben: a családtagjaikkal, barátaikkal,
ismerőseikkel és munkatársaikkal való hétköznapi viszonyaikban. Visszatérve tehát az
elvonulásra, az öncélú magányosság spirituálisnak látszó, ám valójában meddő és steril
romantikájára. Engem katolikusnak kereszteltek, annak neveltek és így kaptam az első
keresztény beavatásomat is, a bérmálást. Mindezek ellenére, több mint egy évtizede, hogy
nem hiszek a család és főként a gyermek nélkül élő személyek (és így, ebben az esetben a

7. cölibátusban élő papok, remeték és szerzetesek) és a természetes életrendtől eltérő életmódot
folyató személyek, az úgynevezett szentek, vagy misztikus tanítók, joga guruk példájának a
spirituális értékében, a szűkebb és tágabb közösségekre pozitívan visszahatni képes
értelmében.
- Na, ez igazán érdekes. Katolikusnak vallod magad, és közben nem hiszel a család
nélkül élő papok, szerzetesek és remeték, valamint az egyesek által példaadónak vélt
szentek rendkívüli életének és sorsának a spirituális értékében… . Ugyanakkor
asztrológus vagy, ahogy te mondod, metafizikus asztrológus, és lám, a keleti guruk és
lámák életmódját is elveted, akik ugyancsak nem folyatnak szerinted természetesnek
nevezett, családos életet.
- Katolikus, a szó eredeti értelme szerint egyetemeset jelent. Az egyház, amely katolikusnak
nevezi azt a dogmarendszert, amelyet hirdet, ezt jogtalanul teszi, nem csak azért mert rajta
kívül van még négy un. világvallás a földön, hanem azért is, mert távol áll attól, hogy
egyetemesen érvényes magyarázatot tudjon adni a lét és az élet minden kérdésére, azokra a
minket, több gyermekes családanyákat és családapákat közvetlenül és mindennap érintő,
életfontosságú kérdésekre például, amelyeket az Erdélyi Hamvas Béla Baráti társaság tagjai
is vizsgálnak például. Arról nem is beszélve, hogy már csak a cölibátus által is lehetetlenné
teszi azt, hogy un. egyetemes létélményhez és ezáltal spirituális tisztánlátói képességhez
jussanak a papjai, hiszen a családtól és a szexuális élettől fosztott papok nem élhetik át az
élet teljességét, ami az egyetemes egységélménynek és egységtudatnak az elemi feltétele. A
normálistól eltérő életrend, a rendkívüliség keresése és választása, akárcsak a fanatizmus,
megfosztja az embert attól, hogy teljes élettapasztalatokat szerezzen, hogy az élete
egyetemes értékét és értelmét ténylegesen felfedezze, hogy ne fantazmagóriák vezessék
spirituális életét és képzeletét. Nem hiszek tehát a papok, a remeték, a szerzetesek, valamint
a keleti vallások misztikus lámáinak és guruinak a család- és gyermekmentes életének az
állítólagosan tisztító - megváltó értékében, mivel gyakorló asztrológusi tapasztalataim
alapján, nem csak a magzatelhajtás esetében, hanem minden esetben károsnak bizonyul a
gyermekáldás elleni védekezés. Káros tehát annak a bármiféle módon történő elkerülése,
elhárítása, vagyis az egyetemes teremtés (Isteni!) törvényével való szembeszegülésnek
bármiféle vallásos eszmeiség, vagy tudományos fedőnév alá rejtett (pl. un. tisztasági
fogadalom, vagy családtervezés) kikerülése, elhárítása, kicselezése. Azt is tapasztalnom
kellett gyakorló asztrológusként, hogy az élettársi - házastársi viszony megtagadása, vagyis a
szexuális élettől való teljes tartózkodás, spirituális - metafizikai szempontból semmivel nem
jobb annál, mint amit az ószövetség Onán bűnével illet, és lényegileg nem más, mint az élet
lényeges és spirituális szempontból elkerülhetetlenül fontos tapasztalatainak, vagyis a
tényleges harmónia-képességek elnyeréséhez szükséges életfeladatoknak a megtagadása,
misztifikált elhárítása, magyarul: kicselezése.
- Ez azt jelenti, hogy nem értesz egyet a cölibátussal, de ugyanakkor a pápával, a
pápákkal egy követ fújsz a magzatelhajtást, illetve a magzat-foganás elleni védekezés
kérdésében.

8. - Hogy kicsoda miben és kivel ért egyet, vagy kivel fúj egy követ és kivel nem, az részben
egyszerű szellemi - intellektuális felvilágosultság kérdése és részben metafizikai tudás és
szellemi - kauzális tisztánlátási képesség kérdése. Másrészt, ha az un. szellemi - spirituális
igénnyel élő személyek eltérően nyilatkoznak az élet döntő kérdéseiről, nyilvánvaló, hogy
valahol politikai, ebben az esetben egyházpolitikai érdek ékelődik az eszmeiség és a
gyakorlat közé. Valószínű, hogy a Jézus előtti beavatási rendszerek és megváltástanok
szellemi örökségét is öröklő - ismerő kereszténység pápái, kezdve az I. István királyunkat is
megkoronázó II. Szilveszterrel, aki mellékesen nagyon jó asztrológus is volt, tudták és
tudják azt, amit a személyi horoszkópokból kiolvasható spirituális fejlődési és
kiegyenlítődési életprogramokat több generáción keresztül követő asztrológus is
megfigyelhet. Nevezetesen azt, hogy annak, ha a nők a magzatfoganás elleni huzamos ideig
(több évig!) történő védekezése után, esetleg egy, vagy több abortusz után egy, vagy több
gyermeket szülnek, de anélkül, hogy a spirituális hibabelátás és önként vállalt, és tudatosan
átélt "bűnbánat" segítségével megtisztítanák a lelki világukat (freudi pszichológiai
kifejezéssel: mélytudattalanjukat), és a tudattalan lelki világuk mélyrétegeibe lefojtott, rejtett
bűnérzet terhe alól felszabadítanák a lelkiismeretüket, az ilyen fel nem oldott, "terhelt
lelkiismerettel" történő gyermekszüléseknek, az orvostudomány, vagy más, lineáris
okfejtések szintjén munkálkodó természettudományok módszereivel megfejthetetlen és
megmagyarázhatatlan okú ("misztikus") személyi és családi tragédiákat is előidéző. Azt,
hogy az ilyen, ma általánosan gyakorolt, mindössze a biológiai (genetikai!) tényezőket
számon tartó, tudományos - pragmatikus magatartásnak, káros hatásai, kegyetlen
következménye van a harmadik - negyedik generáció egyedeire nézve. És nem csak a testi -
szervi épség, hanem szellemi - morális integritás szempontjából is! Ezt persze, nem értik -
mert nincs ahogyan érthessék! - például a materialista meggyőződésű, bal-liberális
népvezérek és úgy képzelik, hogy a magzat elleni védekezés lehetőségének a "nyakas"
elvetése a pápák részéről (Pl. az éppen elhunyt II. János Pál pápa részéről) mindössze ostoba
papi szeszélyeskedés. A papi cölibátus "abszurd" fenntartása viszont, bármilyen misztikus
ködösítés is van körülötte, igazából és mindössze (és merőben csak az!) intézmény-
fenntartási, intézmény-működtetési, vagyis egyházpolitikai érdek a katolikus egyház
részéről. A probléma csak az, hogy ennek a hatalmas és a cölibátusnak köszönhetően,
tényleg olajozottan működő egyházi világapparátusnak a cölibátus árán történő fenntartása
megéri-e, nem annyira első sorban az egyház szolgái részéről, a papok részéről megkövetelt,
fölösleges és a legtöbb esetben lelki- és tudati zavarkeltő áldozatot? Hanem azt, hogy milyen
erkölcsi és spirituális hitele van a mai, iskolázott hívek szemében annak az állítólagos
spirituális közösség-vezetőnek, aki cölibátusban él, miközben a szószékről, illetve az oltár
elől, a gyermekáldás elleni védekezést és az egykézést mélyen elítéli és az ellen prédikál?
Hiszen már csak a két, három gyermeket gondozó - nevelő hívek agyában is
elkerülhetetlenül felmerül a gondolat, hogy "könnyű neki dumálni, mivel nem kell reggeltől
estig gyermeksírást hallgatni, kakás csecsemő feneket mosni, nem kell az éhes gyomrokat
megtömni, nem kell a gyermekeket iskolába járatnia, orvoshoz hordoznia, ruhát, iskolaszert,
gyógyszert vásárolnia, egyszóval reggeltől estig a gyermekekért dolgoznia, azok egészégéért
és testi épségéért aggódnia". Egy magyarországi guru-nőtől halottam egy erdélyi

9. életmódtáborban azt a "megértő" megjegyzést, hogy "egy is őrület", amikor azért kértem
elnézést tőle, hogy nem vehettem részt az egész előadásán, mert épp a három gyermekünk
hosszúra nyúlt étkezés utáni "székeltetésével" voltunk, a feleségemmel együtt elfoglalva. Ha
egyetlen gyermek gondozását is "őrületnek" (Mértéken felüli nehézségnek!) tart egy magát
spirituális tanítóként hirdető szülő, hiába várjuk az egyszerű hívek részéről, hogy szemet
hunyjanak a spirituális szózat (a prédikáció) és a szózatot hirdető személy családi állapota
közötti eltérés felett. A gondolat, vagyis szó és a tett közötti eltérés és ellentmondás ugyanis
a legszembetűnőbb jele a szellemi hiteltelenségnek, vagyis a spirituális korrupciónak. A
katolikus egyház tehát a saját papjait (nyája spirituális vezetőit) teszi hiteltelenné spirituális
szempontból, amikor a cölibátus fenntartásával azt kéri tőlük, hogy a magzatfoganás elleni
"tudományos" eljárások és a magzatelhajtás (abortusz) ellen prédikáljanak.
- Úgy véled tehát, hogy a katolikus egyház maga teszi hiteltelenné a magzatfoganás
elleni védekezés, illetve a magzatelhajtás kérdésében kifejtett álláspontját a cölibátus
fenntartásával és ez által a híveit elbizonytalanítva, a keresztényi alapállás értéke felől
is elbizonytalanítja? Szívesen eltérnél egy más keresztény vallásra?
- Az első kérdésedre a válaszom igen, és ez a tény sajnos nem csak mint keresztényt sebzi a
lelkemet, hanem mint a számszerűleg tragikusan sorvadó magyar nemzet tagját is, mivel
elkeseredetten látom a jóhiszemű és igen sok esetben kiváló erkölcsi kvalitásokkal is
rendelkező székelyföldi papjaink csaknem sziszifuszi igyekezetét, hogy megszüntessék ezt,
a magyarságot leginkább sújtó civilizációs egoizmus által okozott átkot, a székely falvak
kiöregedését és elnéptelenedését. A másodikra az, hogy nem. Metafizikai szempontból, nem
csak hogy nem látom értelmét a vallás-cserélgetésnek, hanem spirituális szempontból
elhibázott tettnek, tudati zavarkeltő lépésnek is tartom azt. Hiszen az egyik vallás sem jobb
és nem előre valóbb a másiknál, mivel a vallások, bár egytől egyig a teljesség igényével
lépnek fel, valójában a valóság igen szűk területét befogni képes (leszűkített értelmű),
mitologikus motívumokkal (misztikus elemekkel: irracionális történetekkel) vonzóvá tett
megváltáselméletek és erkölcstanok dogmarendszerei, úgymond tömegi és csoportos
hiedelmek szintjére süllyesztett metafizikák. A vallás tehát annak megfelel, hogy az ember
spirituális igényeit bizonyos mértékben kielégítse, és erkölcsi eligazítást adjon ott, ahol a
gyakorlati észjárása nem segíti, de a magával szemben magasabb elvárásokat támasztó,
spirituális fejlődést szomjazó személy számára mindössze kezdésnek jó, vagyis arra, hogy
körülnézhessen a vallás által az adott spirituális világban, majd onnan tovább léphessen. Ez a
továbblépés viszont, nem kell hogy jelentse az eredeti vallása megtagadását, vagy annak a
felcserélését egy, a valóságnak mindössze egy másik területére leszűkített dogma- és
hitrendszerére. A többi vallások tanításából kiszűrhető spirituális tudást és a
természettudományok következtetést az eredeti hitrendszerhez kapcsolva, egy olyan
spirituális látókörre és szellemi alapállásra kell szert tenni, amelynek még pozitívabb
visszahatásai legyenek a személyi kvalitásaira (egészségére: az egész valóság át-és megélési
képessége kialakítására) nézve, mint a szüleitől öröklött vallásának, mondom, anélkül, hogy
ezt megtagadná. Ha a vallásomra kérdeznél rá, gondolkodás nélkül azt válaszolnám, hogy
római katolikus keresztény, de ez még nem hit. Rengeteg olyan vallásos személyt ismerek,

10. akiknek nem csak hogy nincs hite, hanem ez a babonás hit egyenesen negatív (ördögi) és
mindegyre csak betegséget és sorsszerencsétlenséget, hátráltatottságot képesek maguknak
beidézni a nyomorúságról, szerencsétlenségről, betegségről, szegénységről való vallásos
fantáziálás által, illetve e negatív érzetek és képzetek vallásos átélése által. ("Legyen a te
hited szerint." Jézus) Az egészség- és boldogság adó hitemet tehát nem vallással, hanem a
metafizikai ismereteim segítségével szereztem. Én mély meggyőződéssel hiszek ugyanis a
teremtésnek az első - eredeti, és a végső pozitív céljában, rendeltetésében és értelmében. És
hiszek abban, hogy ebben az eredetileg pozitív Isteni rendbe és rendeltetésbe,
felelősségtudatomon keresztül és teremtő képzeletemen keresztül, én is részt veszek. Hiszek
abban, hogy ebből az eleve adott pozitív lehetőségből következően, képes vagyok a
képzeletemen keresztül az egyetemes pozitív teremtői értelembe és energiatérbe
bekapcsolódni, azzal együttműködni és együtthatni és, hogy ennek a mélyen átélt
együtthatásnak, pozitív megvalósításokban és az évek múlásával nem hogy csökkenő, hanem
növekvő egészségben kell tükröződnie az életemben. Sőt: ennek a hitnek, ha nem is azonnal
és nem is közvetlenül látható módon, de visszahatása kell, hogy legyen a családtagjaim
életében és egészségében is.
- Nagyon érdekes az, ahogyan a vallást különválasztod a hittől. De vajon ez elégséges-e,
ahhoz hogy jobban eligazodjunk a spirituális, a lelki és a biológiai valóság különböző
területein és minden szempontból egészségessé váljunk?
- Sajnos nem elég. Mindaz, amit az előbb a hitről és a hitemről elmondtam üres szózat,
idealista fantazmagória marad, amennyiben nem vesszük tudomásul, és nem vonjuk le a
megfelelő következtetéseket abból, hogy az ember őse, vagyis az a majom-ember, amelyből
mi is származunk, nem a ragadozó állatok (húsevő majmok) vonalán fejlődött ki az evolúció
során. A hit működtetéséhez szükséges eredeti teremtés-logikájához való igazodás, a
teremtés pozitív értelméhez való igazodás feltételes és a spirituális kvalitásoknak, például
tisztánlátói képesség elérésének az egyik igen fontos feltétele, annak a megértése, hogy az
ember nem az állatvilág szanitéce és, hogy ennek következtében nem rendelkezik olyan
genetikai felépítettséggel és képességekkel, mint a dögevő állatok és rovarok, valamint a
csúcs-ragadozók. A Teremtő, az Isten, vagy a természeti evolúció - Most nevezzük éppen,
ahogy akarjuk! - eredetileg nem rendelt minket arra, hogy genetikai hibával rendelkező
élőlényeket ejtsünk el és faljunk fel, illetve, hogy fertőzött állattetemeket takarítsunk el, nem
arra tehát, hogy a növényevő állatok és a kisebb ragadozók természeti kiválasztódásának a
serkentői és fenntartói legünk. Mondjanak bármit is a húsevésről lemondani képtelen tudós
biológusok és orvosok, de a krónikus fertőzöttségi állapotból a húsevés abbahagyásával
kitisztult, illetve a megfelelő betegségekből és sok rákos betegségből is, mindössze a nyers-
növényi táplálkozás segítségével meggyógyult eset is mind azt bizonyítja, hogy eredeti
rendeltetésünknek megfelelő biológiai felépítettségünkkel, vagyis az adott genetikai
struktúránkkal, nem vagyunk képesek az állattetemekben, a leölt állatok húsában található
hullamérget teljesen feldolgozni. Ez, a számunkra hamis genetikai információt tartalmazó
hormonális méreg ugyanis ártalmas mind a fizikai, mind a szellemi - intellektuális
egészségünkre nézve. Arról nem is beszélve, hogy a különféle baktériumokkal és vírusokkal

11. fertőzött hús, vagy a genetikailag hibás (zavart) sejt struktúrák feldolgozására egyáltalán
nem vagyunk képesek, holott a dögevő keselyűknek pl., bármilyen fertőzött teteme is
fogyasztana el, még az ürüléke sem fertőző, tehát nem lehet veszélyes más élőlényekre, nem
hogy magára az állatra. A közelgő madárinfluenza járvány pl., akárcsak korábban a
világméretű kerge marhakór és a sertésfertőződések, abból a "tudományos" tévhitből is fel
fogja ébreszteni az emberiség egy részét, hogy ha a disznó- és a marhahús egészségtelen is,
de szárnyas húst fogyaszthatunk, mivel nem káros az egészségünkre. Ma számtalan,
Magyarországon is megtörtént esetről írnak már a szaklapok, amikor rákos daganatos
betegek és más, az orvostudomány által gyógyíthatatlannak bélyegzett (pl. allergiás) betegek
gyógyultak meg mindössze attól, hogy abba hagyták a húsfogyasztást. Sőt, és kérlek, hogy
ezt emeld ki majd az interjú szövegében: a természetes, nyers n növényi táplálékot fogyasztó
nők esetében messzemenően kevesebb a várandóssági időszak és a szülés közbeni
szövődmény, mint a húsfogyasztó nők esetében. És tovább menve: a természetesen
táplálkozó nők egyáltalán nem szülnek szervhiányos, testrészhiányos, illetve agy-, vagy
idegsérült gyermekeket! Ráadásul a magzatnak a szülés előtti helyes befordulását és
beékelődését a szülőcsatornába (fejjel elé felé), szintén az anyai hormonok rendezik.
Természetes tehát, hogy ezek a folyamatok nem mennek végbe rendesen és sok a
császármetszést igénylő farfekvésű- és a keresztfekvésű magzat, amennyiben az éveken át
szedett fogamzásgátlók és más, hormonális gyógyszerek szedése miatt, természetellenessé
vált az anya hormonháztartása. Ezeket tudva, miért ne segítenénk ezt, a tudományos
családszabályozási kezelések által agyon zavart anyai szervezetet? És ez még csak a fizikai
"segítség" lenne és az anya lelke és a szellem világ közötti harmónia helyreállításáról, nem is
beszéltünk. Nem csak a hormonok szabályozzák ugyanis az életfunkcióinkat, hanem ők is
alá vannak rendelve a lelki és a szellemi életünknek, folyamatainknak, átéléseinknek. A
természetes táplálkozást (figyelem: nem a vegetáriánus táplálkozást, mert logikus, hogy a
főzött és sütött zöldséggel, vagyis a vitamin-fosztott zöldséggel és a szintén a természetes
vitamin- tartalmától fosztott, kompótként, befőtt lekvárként, dzsemként fogyasztott
gyümölccsel legyengülünk, ha nem eszünk húst!) ellenző, "szakértőknek" ugyanis, sejtelmük
sem lehet arról, hogy a hússal együtt elfogyasztott hullaméregtől, ők maguk is éppen annyira
el vannak kábulva spirituális értelem szintjén (spirituális értelmezési képességek szintjén),
mint hogyha éveken és évtizedeken át, napi rendszerességgel, óránként meginnának egy kis
pohár pálinkát. És éppen azért, mert spirituálisan kábultak a hullaméregtől, vagyis a hússal
együtt a szervezetbe kerülő és az agyműködést is befolyásoló, irányító méreg-hormonoktól,
a számukra hamis genetikai információtól, aminek a kiszűrését és feldolgozását az emberi
szervezet nem képes elvégezni. Magyarul: a dögevő és a ragadozó állatok egészségét nem
veszélyezteti és semmiképp nem befolyásolja negatívan (nem kábítja el) a hullaméreg, de
minket igen. Ezért pl. a betegségükből állítólag kigyógyult kábítószerfüggők és az
alkoholisták mindaddig visszatérhetnek, amíg az emberiség közös kábítószeréről, a
hullaméreg által okozott kábulat "élvezetéről" le nem mondanak.
- És mi köze van mindennek a korábban említett szellemi tisztánlátásod, az un.
harmadik szemed élesebbé válásához és megerősödéséhez?

12. - Kizárt dolog, hogy aki a hiteltelenséget normális tényként elfogadja, tisztán láthasson a
spirituális létszférákban. Kizárt, hogy aki a hétköznapi tett és a szó (vagyis a gondolat, a
hirdetett eszme) közötti eltéréseket, a logikailag olyan szembetűnő ellentmondásokat, mint
ami fennáll pl. a cölibáus fenntartása és a magzatfoganás elleni védekezés elítélése közötti
eltérés, vagy a teremtés koronái (És nem állat-szanitéci!) státusz, és a dögevői, ragadozói
táplálkozás közötti ellentmondást helyénvalónak tartja, képes legyen a spirituális
tisztánlátásra. Nem csak azért mert, az ilyen ember azzal áltatja magát, hogy az a pap hiteles
lehet, aki a szószékről több gyermek vállalására buzdít, miközben ő nem vállal családot és
gyermek-gondozást - és most mindegy, hogy milyen okból! - az élet más lényegi
kérdéseiben is áltatja magát és az un. kegyes hazugságok labirintusában él, amelyben
képtelen az igazságot megkülönböztetni a hazugságtól, a tévedéstől. Hanem azért is mert a
szervezetében levő hullaméregtől: a szellemünk számára idegen hormonális - genetikai
információtól egy, a hétköznapok megszokott eseményei között érzékelhetetlen és
észlelhetetlen, de a szokottól eltérő élet- és sorshelyzetekben ok nélküli szorongásban és
irracionális agresszivitásban, valamint rombolási és önrombolási (öngyilkossági)
hajlamokban, hisztériázási és pánikolási késztetésekben megnyilvánuló, folytonos lelki és
szellemi kábulatban él. Minden jelentős világvallásnak van teremtéstana (metafizikai, vagy
misztikus, mitologikus kozmogóniája) és ebből kikövetkeztetett megváltás-tana. Ha ezeknek
a vallásoknak a metafizikai alapjait, vagyis azt a metafizikai rendszereket, amelyekre a
vallásokat alapozták, megvizsgáljuk, kitűnik, hogy minden emberi személynek van az
általános emberre, és van személy szerint az individuumra vonatkozó életfeladata. Az
abszolútum (Isten) tulajdonképpen megmenti önmagát - helyre állítja a más állapotra
irányuló, belső negatív sóvárgása által megzavart állapotát, a teremtés - a tudatos kiáradás -
által és a teremtésen belül, a teremtésnek az általunk fizikainak nevezett határállapotán belül
véghez vihető kiegyenlítődés: az egyetemessé emelődő megváltás kozmikus (Isteni)
műveletei által. Ebből az eredeti teremtési - megváltási örökfolyamatból, a megváltási,
megváltódási logikából, vagyis a teremtés eredeti céljából és rendeltetéséből kell levezetni
mindent, ami a hétköznapunkra vonatkozik. Márpedig ebből az vonatkozik rám, a
személyre, akit az isten a maga képére és hasonlatosságára fejlesztett (és nem azért, hogy
dögevő legyek) és aki ennek az egyetemes nagy isteni műnek ez egyik szereplője és kreatív
megtestesítője vagyok, hogy amennyiben a természeti (biológiai) képességeim azt lehetővé
teszik, kötelezően részt kell vennem a teremtésben. Vagyis a gyermeknemzésben (nők
esetében: szülésében) és a gyermekeim gondozásában és nevelésében. És ugyancsak
kötelező módon részt kell vennem a teremtésnek, valamint a teremtett világnak a kívülről -
belülről történő megismerésében és az ismeretek segítségével történő kiegyenlítődési
(megváltódási - harmonizálódási) törekvésekben. Ez az egyetlen, de kikerülhetetlen
egyetemes determináció és az emberi predesztináció is egyben: a teremtésben, a
megismerésben és a kiegyenlítődésben részt venni. Amennyiben ezt nem látja be valaki,
illetve ha látja, de megtagadja és ezen a nem látáson, illetve emberi funkció- és
rendeltetéstagadáson alapuló logika szerint, Hamvas Béla szavával: téves, vagy hamis
alapállás szerint él, vagyis ha hamis és sors-kicselezési téveszméktől terhelt az életképzelete,
nem csak, hogy nem nevezhető tisztánlátónak, de még csak egészséges sem lehet. És ha nem
egészséges testileg, akkor egészségtelen lelkileg, vagy szellemileg. Nos, én ezen a spirituális

13. egészség-szűrőm segítségével vagyok tisztánlátó, mivel látom, egészen pontosan tudom,
hogy mi miből ered, milyen balesetnek nevezett sérülés, tragédia, betegség, milyen sors-
nehézség, vagy szerencsétlenség miből ered és mi mivel függ össze spirituális és kauzális
szempontból, vagyis a teremtés eredeti céljának és rendeltetésének, a teremtés funkciójának
a szempontjából.
- De hát a misztikusok aura-látásról, az aura színeinek a látásáról beszélnek…
- Beszélnek azok még sok mindenről, ami az asztrológiai vizsgálat során fantazmagóriának
bizonyul. Például a félreértett plátói metafora alapján arról, hogy mindenkinek van egy
ellentétes nemű személyű duál -párja, és aki nem találja meg az égiektől eleve csak számára
rendelt lelki párját, vagy akinek most éppen "nem született le" a duál párja, boldogtalanul él
a földön. Ez az elmélet mindössze arra jó, hogy egyrészt pénzt hozzon a konyhára azoknak a
"tisztánlátó" misztikusoknak, akik állítólag meg tudják állapítani, hogy hol a csudában van,
vajon miért és hol késlekedik, miért nem jelentkezik más az illető, maga felől igen sok szép
dolgot, illetve igen sok pozitív lelki tulajdonságot képzelő, de valójában a párkapcsolattal
járó nehézségeket és felelősségeket vállalni és tűrni képtelen személynek a duál párja. E
szerfölött megható elmélet alapján ugyanis, az illető személy mindössze azért szenvedett
kudarcot a korábbi párkapcsolataiban, mert nem a duál párjával találkozott. És nem azért
például, mert a spirituális sorsprogramjából (metafizikai kifejezéssel: a karmájából) eredő
rejtett negatív tulajdonságai miatt, a hasonló struktúrák vonzódásának a törvénye alapján,
olyan ellentétes nemű személyekkel került szerelmi - szexuális viszonyba, akik hozzá
hasonlóan zavarosan, önmagukat és a párjukat is csalva, illetve agresszíven és a
felelősségeket mindig a másikra hárítva viselkednek mihelyt "kenyértörési" helyzetbe
kerülnek. Ennek a hamis metafizikai elméletnek (misztikus fantazmagóriának!) a
segítségével minden magányosan élő személy megnyugtathatja magát, hogy nem ő a hibás,
amiért egyedül kell élnie és tovább ámíthatja magát afelől, hogy ő micsoda magasztos lélek,
hiszen nem kell legondolkoznia és fáradoznia azon, hogy a párkapcsolatra alkalmatlanná
tevő negatív tulajdonságait felismerje, beismerje és azokat feloldva, új, pozitív képességekké
alakítsa. A duál elmélet tehát a sors-feladat elhazudását és az életfeladatok elhárítását
szolgáló egyik legjobb misztikus eszköze, azon kívül, hogy jó pénzeket hoz a misztikus
tisztánlátók és a duál párok érkezését megjósolni képes boszorkányok, kártyavetők és kókler
asztrológusok konyhájára. A másik, ehhez hasonló, de egészen új keletű misztikus
szamárság az un. indigó gyermekek és újabban a kristály gyermekek elmélete, akik állítólag
azért "jönnek" a legmagasabb és az ultra-magas égi szférákból a földre, hogy előbb a
szüleiket, majd a népeiket és az egész emberiséget az igazságra rávezessék és megmentsék.
Mit gondolsz, létezik-e olyan, a reinkarnáció tévtanára lapozó, un. "ezoterikus" tanok iránt
érdeklődő, de az élet különböző területein - például a házasság és a családi élet területén -
kudarcot valló anyuka, akiben nem ébredne fel a gyanú, hogy az ő "különleges" egykéje is,
ilyen megváltó-jelölt indigó, illetve kristály palánta? És létezik-e szerinted olyan magányos
és egykés anyuka, aki, miután a misztikusok, illetve az asztrológusok konfirmálták ezt a
"jogos" feltevését, nem képzeli azt, hogy neki már nem is kell sem szülőként, sem nőként
tennie. Hogy nem kell erőfeszítéseket tennie annak érdekében, hogy egy új, teljes és

14. egészséges családot létrehozzon és azzal együtt ő és a gyermeke is egészségesen fejlődjön?
Hiszen itt van az ő, magától és magából mindent tudó csodabogár szemefénye, aki magában
hordozza az isteni szikrát és nem csak, hogy helyette, hanem az egész emberiség helyett
majd helyrehoz és elintéz mindent. Ugyanúgy, ahogy az UFO- hívek szerint a marslakók,
nagy humanista szeretetből és szellemi felsőbbrendűségükből eredő ajándékozási jókedvből
elintézik majd nekünk az emberiség és a föld problémáit. És tudod, hogy az indigó -
gyermek elmélettel szemben mi a gyalázatos valóság? Az, hogy ezt az elmélet nem csak,
hogy a lelkiismeret furdalás elnémítását szolgálja, hanem az egész emberiség jövőjére nézve
veszélyes. Nem igaz ugyanis, hogy a karrierépítés és a gazdasági önállóság érdekében
munkát és családot - gyermeket 8 - 16 évig nem-vállaló(!) civilizált nők, akik tehát egy
évtizeden, vagy másfél évtizeden át "védekeztek" (valójában vétkeztek!) a teremtés első
törvénye: a gyermekáldás ellen, spirituális szempontból normális gyermekeket szüljenek!
Azok az idős anyák tehát, akik harminc, sőt ma már harmincöt éves koruk után kapnak csak
észbe, hogy ha családjuk nincs is, mert azt feláldozták a karrierépítés, illetve az emancipált
női státusz megszerzése oltárán és szétszakadt vagy létre sem jött, legalább egy sebtében
összekapart látszat-családot, és ha az nem, akkor legalább egy gyermeket össze kellene
hozni - esetleg lombik bébi programmal -, a sok éven át folytatott gyermekáldás ellenes
magatartás, illetve az átélt abortuszok következtében, megtöltik spirituális struktúráját
gyermek- és életellenes programmal (karmával). Távol állnak tehát ezek, a nőgyógyászati
(tudományos) technológiákkal életre kényszerített gyermekek, hogy akárcsak átlagos
spirituális struktúrával és egészséges biológiai szervezettel rendelkezzenek. Inkább őket kell
valamiképp megmenteni az élet és az egyetemes kiegyenlítődési szellemiség: a megváltás
számára, nem hogy ők tanítgassanak és megváltsanak minket! Ez ugyanannak a szellemi
jelenségnek a finomabb változata, mint amit az igazi tisztánlátók a muzulmán "fekete
özvegyek" öngyilkos-terrorista gyermekei esetében észlelhetnek. Vagyis azt, hogy nem csak
hogy a nyugati ellenséget eltüntetni, de az iszlám világ-győzelme érdekében akár önmagukat
is feláldozni kész muzulmán anyák, olyan gyermeknek adnak életet, akik felnővén, egyetlen
"hívó" szóra hajlandók a robbanószereket magukra kötve, nem csak a zsidó üzletekbe, vagy
a "fehér" szállodákba berohanva a ruhájuk alá rejtett pokolgépet felrobbantani, hanem ma
már az Iraki mecsetekben is elkövetik ugyanezt, számtalan hittársukat is meggyilkolva silány
helyi politikai célok megvalósulása érdekében. Tudom, hogy ez meredeken hangzik, de a
huzamosan fenntartott életellenes és gyermek, illetve magzat-ellenes képzelet olyan,
ugyancsak életellenes, tehát rombolásra és önrombolásra kész, agresszív spirituális
struktúrákat hoz létre az individuum tudattalan szellemvilágában (elméjében, aurájában),
amely agresszív spirituális struktúrák az utódokba "beivódnak" magzati létállapotukban,
vagyis mialatt a magzat az anyaméhben emberi lénnyé alakul. Ezek az anyáktól, illetve az
anyai ági női ősöktől, a generációkon keresztül fennmaradó, a generációk különböző tagjait
egymással összekötő spirituális memória révén öröklött élet- és gyermek-ellenes, illetve a
Sors- és Istenellenes programok egészen könnyen kimutathatóak a személyi
horoszkópokban. Azt állítani tehát, hogy egy a gyermekáldás ellen tíz éven keresztül
védekező, illetve többszörösen abortáló nők, akiket az orvos professzorok mesterségesen
megtermékenyítettek, és akikből kilenc hónapi folytonos megfigyelés (magzatzaklatás!) után
császármetszéssel kioperáltak egy-egy gyermeket, ilyen, spirituálisan magasabb rendű

15. "indigó" gyermekeket hoznak a világra, egyenértékű azzal, hogy az halálos ellenségképzettel
vallásosan átitatott képzeletű muzulmán fekete özvegyek egytől egyig csupa tiszta szívű
Jézusokat és galamb lelkű béke apostolokat hoznak a világra.
- Hogy te miket nem mondasz! Nem arányos tehát az apai és az anyai spirituális
örökség közötti megoszlás? Nem írnád kicsit jobban körül ezt a, szerinted az anyai
vonalon "működö", vagy esetleg, egyelőre általatok csak ott észlelt spirituális
memóriát?
- Nem azt mondtam, hogy az apáktól nem örökölnek semmi rosszat a magzatok - vagyis a
gyermekek, hanem azt, hogy az anyáink által átélt szellemiséget, szellemi és lelki világuk
jellegzetességeit sokkal nagyobb arányban örököljük, mint az apák jellegzetességeit. És ezt
nem azért mondom, mert a szülők és gyermekek, a nagyszülők és unokák, dédszülők és
dédunokák személyi horoszkópjainak az összehasonlításából erre a következtetésre jutottam,
illetve jutottunk társaimmal, akiknek az általam észlelt anyai öröklődési jelenséget jeleztem.
És nem csak nem csak azért logikus, hogy ezt észleltem, mert a nők rendelkeznek azzal a
csodálatos szervvel, amit méhnek neveznek, és ennek következtében nem a férfiak, vagyis
nem az apák ideális - képzeleti, szellemi - gondolati és asztrális - érzelmi fluidumával
töltődik a magzat kilenc hónapon át közvetlen módon (mert az anya közvetítésével az apa
szellemiségével is telik, de csakis annak a közvetítésével!) reggeltől estig és estétől reggelig!
Hanem azért is, mert a női petesejt százszor nagyobb mint a férfi ivarsejtje, de nem csak
tömegében nagyobb, hanem az általa tartalmazott és nem utolsó sorban állandóbb
információ is nagyobb mind mennyiségileg mind összetettségében az ivarsejt információ-
rendszerénél. És az állandó meghatározás ebben az esetben egy igen fontos tényező!
Miközben a férfi ivarsejtek folyamatosan cserélődnek - kilövellődnek a szexuális aktus
közben, vagy elhalnak idővel és újratermelődnek, addig a női petesejtek már a lány
újszülöttek petefészkében kialakulva készen állnak és így várnak hosszú éveken át a sorukra:
a beérésre és az esetleges megtermékenyülésre. Csak azt nem értem, hogy a sok "magasabb
létszférák" létezését bizonygató és e szférák természete felöl minket tudósító tisztánlátó
misztikus és auralátó csodabogár, hogy a csodában nem tudott erről ez egyszerű biológiai
tényről a spirituális tényállásra és valóság-folyamatokra visszakövetkeztetni és ezáltal annyi
életbevágóan fontos létjelenséget számunkra megmagyarázni? Miért nem olvasták ki
mindezt az aurákból, vagy a sokat emlegetett dimenziókból, ha annyira látható számukra
minden? Vagy miért nem súgták meg nekik ezt az egyszerű és logikus tényt, amit én a
különböző generációk horoszkópját vizsgálgatva észrevettem, az állítólagos túlvilági -
mestereik, akik meditációban és álomban, a fülükbe sugdossák a szent ezoterikus tudást?
Milyen auralátók és "diemnzió-utazó" misztikus mesterek ezek, ha még annyit sem tudnak,
hogy annak, a minden ezoterikus és metafizikus által egyaránt elfogadott (mivelhogy
egyetemesen érvényes!) hermetikus tételnek, ami szerint "Ami fent van, ugyanaz, mint ami
lent van, és ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van.", feltétlenül kell, hogy legyenek a
mindennapi élet tények szintjén is következményei? Magyarul: hogy a biológiai valóságnak
meg felel a spirituális valóság? Megmondom neked: szélhámos hazudozók!
- Ezek szerint, azt akarod mondani, hogy az aura-látás népámító, misztikus

16. fantazmagória?
- Az aura színeit, illetve annak a változásait, szabad szemmel mindössze annak a fizikai
(energetikai) megnyilvánulásai szintjén lehet követni, kivételes fizikai éleslátással
rendelkező egyének (főként gyermekek!) esetében. De kizárt, hogy egy alacsony (materiális)
állapotnak megfelelő vibrációs fokon létező szervvel (a szemmel) érzékelni lehessen
magasabb frekvencián (magasabb dimenzióban) létező energetikai és létfolyamatokat,
létállapotokat. A médiumi képességekkel, vagyis a fokozott érzelmi, vagy mentális
érzékenységgel rendelkező személyek érzékelhetik az asztrális (érzelmi) és mentális
(gondolati) állapotokat és változásokat, ingadozásokat is. Az utóbbi viszont már nem
nevezhető aura-látásnak, hanem képletes aura-érzékelésnek, és ugyanakkor ez spirituális
szempontból eléggé alacsony szintű vizsgálat, amit egy üzemi pszichológus sokkal jobban el
tud végezni. Azzal a különbséggel persze, hogy amit a pszichológus a tesztjei segítségével,
az ember mentális és érzelmi állapotára vonatkozóan kikövetkeztet, a legtöbb esetben
megállja valóság próbáját. A médiumi misztikus látnokok értelmezései viszont telve vannak
nevetséges fantazmagóriákkal, hiszen ők általában éppen annyira, illetve még jobban is
befolyásoltak a saját belső és külső élményeik által, mint azok a misztikus izgalmakat kereső
személyek, akik ezekhez a bizonytalan és ingadozó lelkivilággal, és nem utolsósorban
rendetlen magánélettel rendelkező tisztánlátókhoz fordulnak. De nem is ez a baj, hanem az,
hogy amit látnak (érzékelnek) - ha egyáltalán valamit is helyesen érzékelnek, és nem
fantáziálnak az éppen adott szubjektív állapotaik szerint - spirituális szempontból egyáltalán
nem fontos! Mert abból, hogy valakinek vöröses, kékes, narancssárga, szürke, vagy
éppenséggel "kormos" az aurája, mindössze a pillanatnyi energetikai töltetére, annak
duzzadó, vagy csökkenő állapotára, maximum a fizikai egészségi állapotára lehet
következtetni, vagy arra, hogy miért feszült, illetve zavart valakinek az idegi és a mentális
állapota. Ezt a körorvosok, vagy az üzemi pszichológusok is egészen pontosan megmondják,
de attól még, az aurája állapota felől így felvilágosított személyek nem lesznek képesek -
vagy ha igen, akkor csak időlegesen - a sorsuk sarkalatos kérdéseit megoldani, a rossz
életúton való haladás következtében krónikussá váló betegségeik kauzális és spirituális okait
megszüntetni. Ezért, ezek az un. aura-látó, aura-matató (állítólag a pacienseiket az aurán
keresztül energizáló, így gyógyító) személyek a legtöbb esetben szélhámosnak, jobb esetben
önámító fantasztának bizonyulnak, akik inkább energiát szívnak, mint adnak. Maximum, ha
kiegyenlítik a „kezelt” (ismételten mondom: pillanatnyi, vagyis változó) energiamezőjét a
sajátjukéval, ami időleges jó közérzetet okozhat, de a lényegi gócokat meg sem érinti, és
arról szó sem lehet, hogy megszüntesse, vagy „betömje” az un. energetikai fekete lyukakat,
ahol a kezelt személy a téves spirituális alapállása (mentalitása) miatt az élet-energiát veszít.
Hiszen ezeknek a modern kuruzslók is telve vannak ilyen fekete lyukakkal, mivel ők is
betegek és a legtöbbjük idejekorán hal meg. Kérdem én, milyen energiát adott az a misztikus
terapeuta a kezeltjeinek, aki negyvenhét, vagy ötvenhárom éves korában meghalt? - Inkább
elszívott életenergiát, minthogy adott volna! És mit volt képes a mások aurájában meglátni,
ha nem látta meg idejében, hogy a halálos betegség már ott van az aurája lelki szférájában?
A baj az, hogy az emberek ma is szeretik, ha becsapják őket, és alig használják többet az
eszüket és a megfigyelőképességüket, mint öt száz, vagy két ezer évvel ezelőtt. Nézd meg a

17. gyümölcsöt és következtess vissza a fa állapotára. Nézd meg az embert és környezetét
(családi állapotát, családtagjai egészségét) és következtess vissza a spirituális képességeire,
energiai töltetére. A fent említett magyarországi „mesternő” pl., aki a többnyire
marosvásárhelyi személyekből álló erdélyi híveit tündérmesékkel szédíti - Nem viccelek: azt
állítja, hogy tündérek márpedig vannak és tisztánlátói képességeivel ő ezeket az erély falvait
és városait benépesítő és az itt élő magyarokat az ő kifejezett kérésére segítő, tündéri
lényeket látja - holott kifejezetten kövér és sápadt és nem képes elolvasni a vendéglői
számlát szemüveg nélkül. „Példaadó” spirituális tanító létére viszont alig várja az előadások
szünetét, hogy kávézhasson és cigarettázhasson, és annak ellenére, hogy velem egyidős, a
férjével egyáltalán nem él szexuális életet, holott párkapcsolati terapeutának is hirdeti magát.
Mit mondjak? Erre az egész egzotikus tisztánlátási mesére a Jézusi "Vak vezet világtalant"
meghatározás a jellemző. Azt is kell tudni viszont, hogy ezt már Jézus előtt kétezer évvel
korábban leírták az ősi metafizika hindu dokumentumában, a Védában.
- Az aura-látás tehát, szerinted nem nevezhető tisztánlátásnak. És a vizionálás, az
általad is említett dimenzió- utazás közben történő észlelés, a múltban történt
események érzékelésének - látásának a képessége? Hiszen a Discoovery TV csatorna
dokumentum-műsorai szerint is, ma már az ilyen képességekkel rendelkező személyek
segítségét a különböző rendőrségek is igénybe veszik?
- Nos, ez, a médiumi érzékenységnél magasabban levő belső érzékelési képességi szint az,
ahonnan tényleges tisztánlátói képességekről beszélhetünk és amely bizonyos fokig már
felül emelkedik mind a fizikai aura-látás, mind a könnyen megtéveszthető és a szubjektív
befolyásolhatóságnak erősen kitett médiumi érzékenység fölött. Itt már valóságosan
beszélhetünk harmadik szemmel való látási képességről, úgy értve ezt, hogy fokozottabbá
válik a toboz mirigy aktivitása, ami nem csak a valóságnak a két különböző területét
feldolgozó és memorizáló két agyfélteke közötti szabadabb és zavartalanabb információ-
cserét biztosítja, hanem ennek megfelelően a hétköznapitól merőben eltérő gyors és áttételes
(analogikus) gondolkozási - szintetizálási képességet. Ez által az illető személy olyan gyors
valóságértelmezési és szintetikus következtetési képességhez jut, ami azt biztosítja számára,
hogy mindenféle lineáris logikai művelet és a valóság különböző szféráiban és dimenzióiban
létező elemei közötti összefüggés- lineáris kielemzése, végigjárása nélkül - és így maga sem
tudván, hogy honnan és miért - egyből ezeket az összefüggéseket és a megfelelő
végeredményt lássa. Ehhez már csak minél szélesebb körű metafizikai ismeret és magas
olyan fokú morális tudatosság (szellemi öntudat) szükséges, amely a személy számára
biztosítja az egyetemes teremtői erőkkel és az egyetemes törvényekkel való kapcsolat
folytonosságát és nyugodtan kijelenthetjük, hogy az illető személy tényleg tisztánlátó.
Kétségtelen tehát, hogy az általad említett, „hivatalosan” is ellenőrzött személyek esetében
hitelt kell adnunk, nem csak a valóságérzékelés eme különleges képessége létezésének,
hanem a képességüket az igazság kiderítése szolgálatába állító személyek magas színvonalú
moralitását is értékelnünk kell. - Egyébként e moralitás nélkül ezek a veleszületett, vagy
szerzett képességek sem fenntarthatóak hosszú távon. - De ez még mindig nem nevezhető
spirituális szempontból tisztánlátásnak, mert ma, amikor az időjárás kegyetlenül kezdett

18. válaszolni (visszavágni) a tudomány és a technika (a gazdaság) segítségével egyre
fokozottabban gyakorolt élvezet- és kényelem hajszánkra, már nem elég meglátni és közölni
azt, hogy ki volt az, aki a beteges és öreg édesanya egyetlen „ártatlan” lányát megölte. Kell
látni azt is, hogy a rezonancia (hangolódás), a polaritás, a fejlődés és a hatás - visszahatás
törvénye alapján, mi a lényegi közös vonás a gyilkos és a meggyilkolt között? Illetve azt is,
hogy milyen, éveken át feloldatlanul tartott, tehát a környezetre önkéntelenül kisugárzott -
kauzális és spirituális szempontból rombolónak (negatívnak) számító! - energia-töltettel
rendelkezett az a nő, már csak abból kifolyólag is például, hogy apa nélkül nőtt fel és
egykének született. Vagyis, hogy gyermek- és életellenes, valamint Fény-ellenes (maszkulin
megnyilvánulás ellenes) spirituális sorsprogramokat öröklőtt az édesanyjától, amelyeket sem
a neveltetése által, sem a szerelmi - szexuális tapasztalatai által nem sikerült feloldani. Sőt:
ezeket a negatív spirituális meghatározódásait egyre végletesebben élte meg és ezekkel az
imagináció (spirituális dimenzió) szintjén, önkéntelenül, de egyre intenzívebben átélt negatív
(figyelem: élet- és gyermekellenes, valamint férfi-ellenes) belső szellemi feszültségeivel,
lelki konfliktusaival, hiába, hogy a külvilág ki nem fejezett, de belül annál inkább átélt
gyűlölködésével, finom sors-nehezteléseivel, láthatatlan kapcsolatot teremtett maga között és
a nő-gyűlölő gyilkos között. De visszatérve a homlok-csakra, vagyis az un. harmadik szem
aktiválásának megfelelő tobozmirigy- aktiváláshoz. A primitív miszticizmus kézikönyveiben
- közöttük a Victor Charon Atlantiszi mágia című közismert könyvében is, különböző
mesterséges aktiválási módszerekről olvashatunk. Óva intenék minden olyan érdeklődő
személyt, aki a szellemi megismerés útját akarja járni, nem csak attól, hogy ezeket
alkalmazza, de akár csak ki is próbálja. Victor Charon húgának, Szepes Mária írónőnek a
visszaemlékezéseiből olvashatunk a szerző korai és iszonyatos fájdalmak között lezajlott
haláláról. Ezeknek a spirituális képességeknek az időnap előtti, vagyis a megfelelő tudás
elsajátítása nélkül és az ennek megfelelő hibabelátási készség és magasrendű moralitás
kialakulása nélkül történő, mesterséges felébresztése olyan káros visszahatásokat
eredményez, amelyek az életét ilyen egoista módon javítani akaró kísérletezőt negatívabb
helyzetbe és állapotba hozzák a példaként említett, magányos hölgynél. Nem véletlenül
"becézik" az asztrológiában az egyetemes felelősségtudat őserejét megtestesítő bolygót, a
Szaturnuszt a küszöb őrének és a misztikában a mennyország kapuját őrző halál angyalának.
Megfelelő spirituális öntudat kialakulása nélkül, életveszély és egészséges károsodás nélkül
nem úszható meg a különleges képességek öncélú és ezért erőszakos felébresztése. És az un.
harmadik szem tulajdonságainak, illetve annak aktiválása feltételeinek a kifejtése után,
kanyarodjunk vissza a beszélgetésünk elején kifejtettekhez: a jelenség fordítva is igaz: kizárt
dolog, hogy ez, az igen finom genetikai információkat hordozó hormonokat termelő, és a
szervezetben levő hormonok által is működő, vagyis az adott hormon-készletünk által
befolyásolt mirigy pozitív működése elérhető legyen, miközben a hústáplálékból "nyert"
hullaméreggel szennyezzük a szervezetünket. Sőt: egy tudományos szaklapban olvastam,
hogy a cigarettázás következtében a szervezetünkbe kerülő nikotin, az eddig ismert káros
hatásai mellett, pontosan ezt, az agyműködés zavartalanságát (figyelem: nem csak a
gondolkozásunk, hanem az egész szervezetünk működését biztosító, tudattalan agy-működés
zavartalanságát is) biztosító "misztikus" mirigyünket támadja meg! Tovább gondolva a
dolgot, az alkohol mértéktelen, vagy mértékes, de rendszeres fogyasztása sem lehet valami

19. jó hatással a fejünkben létező és a szellemiségünkkel mindenképp kapcsolatban álló
mirigyeink működésére, gondolok itt az agyalapi mirigyre is, amelyről még kevesebbet
tudnak a biológusok és az agykutatók, mint a tobozmirigyről. Következésképpen, kizárt
dolog tehát, hogy az a személy, aki akár a húsban létező - és a témakör szempontjából
teljesen mindegy, hogy a biológiai egészségünkre többé vagy kevésbé ártalmas -
hullaméreggel, vagy más tudat- és idegaktivitást serkentő, vagy kábító anyaggal (És ide
tartozik a kávéfogyasztás is, amely egy olyan mesterséges és ezért hamis biológiai éberségi
állapotot hoz létre időlegesen, amit az ember természetes módon, egészséges életrenddel
kellene elérjen, és amely mesterséges beavatkozásnak a természet rendjébe, ugyancsak
vannak érzékelhetetlen, de nagyon is valóságos visszahatásai, máskülönben nem
szenvednének elvonási tünetektől azok, akik megkísérlik a lemondást.) szennyezik a
szervezetüket, ténylegesen tisztánlátók lehessenek. Volt értelmiségiként, az utóbbi helyzetet
szomorúbbnak találom, mint azt, hogy a misztikus és vallásos fantaszták és csodabogarak,
valamint kis az egzotikus szélhámosok magukat tisztánlátóként hirdetik. Kétségbeejtő
állapotként élem meg néha azt, hogy olyan különleges értelmi képességekkel és nem utolsó
sorban magas moralitással rendelkező személyek, akikre felnéz, és akiknek nem csak
bizonyos döntései, hanem az élet lényegi kérdéseiről osztott véleménye, vallott nézetei is
döntően befolyásolják bizonyos közösségek sorsát és alapállását, nem képesek számomra
evidens dolgokat - Bizonyos krízishelyzetek igazi, a felszíni látszatok mögött rejtőző okait. -
megérteni, vagyis meglátni. És pontosan azért, mert a személyi gyengeségeikből adódóan
hullaméreggel, rendszeresen fogyasztott alkohollal, kávéval, vagy nikotinnal mérgezik a
szervezetüket, illetve, a család- és gyermek nélküli állapotuk miatt (áldás nélküli állapotuk
miatt, amennyiben az őseink kinyilatkoztatott tudását, miszerint a gyermek az Isten áldása
elfogadjuk) képtelenek a teljes (spirituális) tisztánlátásra. Ők józannak és racionálisnak,
nagyon is józanok és racionálisak egy adott pillanatban, vagy időszakban, vagyis a
meglátásaik és a következtetéseik megbízhatóbbak pl. az aura-látókénál és a médiumokénál,
de ez még nem jelenti azt, hogy az élet spirituális mélységei szerint, a lét eredeti értelme és
funkciója szerinti gyökerekig képesek látni az ok - okozati összefüggéseket. Az általuk elért
valóság-látás még nem egyetemes és nem kauzális. Nem az a "nagy világlátvány", amelyben
tisztán láthatóak és érthetőek a lét különböző dimenziója elemei, folyamatai és állapotai
közötti nagy összefüggések.
- Ezek szerint, annak ellenére, hogy gyakorló asztrológus vagy, az intellektuális
gondolkozást és tudományos tájékozottságot, a szakszerűséget, valahol mégiscsak
megbízhatóbbnak találod a spirituális tisztánlátás szempontjából, mint az auralátást,
illetve az adott idő-tér állapotokat (fizikai és pszichikai kereteket) meghaladó
dimenziókban történő eseményeknek és létállapotoknak az érzékelését és észlelését?
- Nem annak ellenére, hogy asztrológus vagyok, hanem éppen azért! Csak az erdélyi
értelmiségiek és újságírók keverik össze (és nézik le) még mindig az asztrológiát a napi
horoszkópok írásával, illetve a jósolgatással (Amely szélhámos jósolgatást a legtöbb esetben,
éppen egyes „misztikus” lapszerkesztők követnek el, és nem a hitelességükre valamit is adó
asztrológusok) és a spiritizmussal. Váradtól és Aradtól nyugatra, már csak a kamasz

20. gyermekek számára nem világos, hogy az asztrológia szellemtudomány, és éppen ezért
semmi köze az okkult spiritizmushoz és a miszticizmushoz. Ahhoz, hogy ezt az, az
ezoterikus körökben is zavart keltő kritikai - "intellektuális" álláspontomat megértsd, adok
neked egy egyszerű példát. Az Erdélyi Hamvas Béla Baráti Társaság körében van egy
fiatalember, akit tíz, vagy tizenegy éve ismerek, illetve akit tíz éve ismerünk a társaimmal
együtt és semmi okunk arra, hogy a szavaiban kételkedjünk. Sőt: az állításai megfelelnek
mindannak, amit mi metafizikus - asztrológusokként tudunk, illetve feltételezünk. Nos, ez a
fiatalember, aki egyébként komoly természettudományos képzettséggel rendelkezik, látnok,
olyan értelemben, ahogy azt a misztikusok vallják. Lát múltbéli eseményeket és
színhelyeket, például csatatereket, vagy éppenséggel a Golgotai eseményeket és ott magát
Jézust is a kereszten kínhalálban és így tovább. Ráadásul abban is egyezik a többi "látóval",
hogy bevallása szerint számára egyáltalán nem kényelmesek és nem kellemesek ezek a
vizionálások, amelyek a legtöbbször váratlanul érik. Az emberiség jövőjéről szóló álmai sem
valami "hepi-endes" vígjátékok, és amikor ezeket látja, elég nehéz számára a hétköznapi
életfeladatai elvégzése érdekében, magát "áthangolnia". De a közhiedelemmel ellentétben, e
különleges képességei nem teszik lehetővé számára, hogy úgymond jobb asztrológus, illetve
metafizikus legyen mint a többiek - egyébként is, ugyancsak a közhiedelem ellenére, ezen a
szinten már, ilyenfajta világiság, vagyis "spirituális konkurencia" nem létezik! - sőt: a
leginkább ő csúszik el valamilyen végletes, viccesen fogalmazva: misztikus, máskor meg
nagyon is anyagias (pl. táplálkozással kapcsolatos) tapasztalok irányába. Neki nehezebb a
magánélete és a metafizikai tudása közötti közvetlen megfeleléseket, összhangot létrehozni.
- Már bocsáss meg, de elfojthatatlanul kikívánkozik belőlem egy udvariatlan kérdés:
Akkor te, hogy állsz? Te soha nem akartál ilyen aura-látó, illetve misztikus tisztánlátó
lenni, neked egyáltalán nincsenek ilyen különleges képességeid, mint az imént említett
barátodnak, illetve amilyenekkel állításod szerint, a szellemi világ dolgaiban járatlan
közhiedelem ruházza fel azokat, akik spirituális jelenségek érzékelésével és
értelmezésével foglalkoznak, akik spirituális koncepciók szerint élnek?
- Az Eltában, ahol a Hamvas Béla olvasmányaim mellett, gyakorlati asztrológiát és
metafizikát volt szerencsém tanulni, sok mindenre kitértek a különféle előadók és az
asztrológiai könyvek mellett, mi is mindenféle más, értékes, vagy értéktelen (misztikus!)
könyvet összevásároltunk akkoriban, így például a Rejki egyik híres női pápája: Barbara
Brennan sikerkönyvét, a Gyógyító kezek címűt is. Ebben, többek között le van írva az
auralátási képesség kifejlesztésének a módszere is. Kezdő hallgatókként tehát, többek között,
az auralátás technikáját is gyakoroltuk, annak ellenére, hogy a vezetőnk - később magam is
előadója voltam az Eltának - és a hozzá szorosan (közvetlenül) közel álló un. belső körnek a
tagjai ilyesmivel soha nem foglalkoztak. Ezt a képesség- fejlesztési gyakorlatot nagyon
hamar abba hagytam. Részben azért, mert ez az utóbbi "furcsaság" feltűnt, részben azért,
mert amikor végre kezdtem látni az aurák színeit (ötvenkét éves korom ellenére úgymond
tökéletes a látásom), már túl voltam az első horoszkóp-értelmezéseken és feltűnt, hogy a
személyi horoszkópokból kifejezhetetlenül több és sokkal lényegesebb (fontosabb!)
információt lehet egy személyre vonatkozóan kiolvasni, mint az aura színeiből, alakjából.

21. Ezen a vonalon nem is erőlködtem tovább, mivel az asztrológia, illetve a magam
horoszkópjának a folyamatos újra és újra - értelmezése, a mások horoszkópja értelmezése
közben felmerülő új és új kérdések és válaszok annyi gondolatot, illetve metafizikai kérdést
és problémát ültetett el belém, hogy nem csak időm nem volt, de nem is láttam érdemesnek
mással foglalkozni. Hiszen az aurában maximum a pszichikai állapotok következményeit
lehet látni, miközben a horoszkópértelmezések által, egyenesen az Istenig, és azon is túl: az
Abszolútumig, illetve a lét gyökeréig és ősokáig lehet ellátni. A fizikai testüktől számított
legutolsó auratestünk, illetve a legelső auránk, ami egyúttal mindennek és mindenkinek az
aurája is, ez maga az Abszolútum. De ezt sem a biológiai szemünkkel, sem médiumi, vagy
vizionálói képességeinkkel nem láthatjuk, hiszen mi vagyunk ez együtt az egészen és egyben
és ez maga a láthatatlan belső határtalan lét. Az üres és kezdettelen teljesség, ahogy a Véda
és Buddha is meghatározza. Az utolsó, vagyis az első auránk tehát az egész létnek (A
Teremtőnek: az Istennek is!) az alapja, forrása és gyökere. Nem lehet azt "kívülről"
szemlélve nézegetni - "auralátni". A teremtés ok-okozati összefüggéseit és a teremtés első
okát viszont képesek vagyunk értelmünkkel kikövetkeztetni és felfogni és ennek
segítségével az abszolút állapotot meditációkban megérezni, majd az éber tudatunkat
kikapcsolva, azzal eggyé válva, teljes mértékben átélni. Így, az asztrológia segítségével,
néhány év múlva, a teremtésnek olyan, logikusan összefüggő ok-okozati értelmi
magyarázatáig, spirituális és kauzális látomásáig jutottam el ("vissza - előre!"), amely
teremtési-ok értelmezéseket és magyarázatokat azelőtt soha senkitől nem hallottam, vagy
olvastam. Ennek a folyamatnak két nagy momentuma volt. Az első az volt, amikor
megértettem, hogy mi a személyi horoszkópokban szereplő Lilith és a Teremtés könyvében
szereplő ősi rontó erőnek: a paradicsombeli Kígyónak, illetve az emberi életképzelet-
zavarnak az összefüggése. Illetve azt, hogy mi ennek a héber ősi metafizikában kígyóként
leírt, ősi létrontó hatalomnak és a Véda azon állításának az összefüggése, hogy a teremtés az
abszolútum éberség-vesztésének, álmának, kábulatának és káprázatának a következménye.
Hogy annak a Lilithnek a spirituális gyökere tehát, amely a mi személyi horoszkópunkban,
illetve a személyiségünk tudattalan és rejtett zugaiban jelentkezik, azonos lényegű az
abszolút negatív őserővel, az abszolútumon kívüli létállapotok, létlehetőségek
megtapasztalására való őssóvárgással, amely az őskáoszt kiváltja. Fizikában divatos
kifejezéssel élve: az abszolútumnak az abszolút állapottól eltérő, attól merőben más
állapotba kerülési sóvársága, az, az önmagán kívüli állapotba kerülésre való sóvárgása,
amelyet a mitológiai megnevezése alapján a Lilith műszóval jelölünk, "berobbantja" az
őskáoszt és ezáltal, elkerülhetetlenül szükségessé teszi a teremtést. A szabadon és feltételek
nélkül kiáramoltatott teremtés által, a káoszban összezavarodott és antagonisztikussá
(ellentétessé - ellenségessé) vált abszolút erőknek a különválasztását és a különválasztás
utáni kiegyenlítését, harmonizálását: az abszolútumnak a teljes káosszá alakulásától való
„megszabadítását”, vagyis az egész létezésnek a teremtés által és a teremtés folyamatain
keresztül történő megváltását. A teremtés az egyetemes megváltást szolgálja tehát. Ez neki a
célja, rendeltetése és értelme. És ez a célja, rendeltetése és értelme (funkciója) a mi
életünknek is. Ez az egyetemes teremtés és megváltás logikája, aminek a "kényszere"
alapján megszületünk és aminek a kényszere alapján éljük az életünket: az egyetemes
léterőkkel - teremtő erőkkel való kapcsolatba, majd harmóniába kerülés kényszere

22. logikájának az alapján, valamint a személyes és a csoportos (társadalmi) Lilith által okozott
kábulat és zavar-rendszerek meghaladási szükségének az alapján, ennek a kényszere alapján.
Ez az egyetlen igazi és valóságos kényszer az életünkben: a léterőkkel kapcsolatba és
harmóniába kerülni. A többi mindössze kényszerképzet és illúzió. De ez a rengeteg illúzió
viszont, ami a lét alaplogikájával ellentétes, rengeteg szenvedést, egyéni és csoportos
(társadalmi) tragédiát és katasztrófát okoz. Amennyiben tehát, a különleges képességek felől
kérdezel, amelyeket, az eddigi személyes tapasztalataim szerint, egyetlen komoly
szellemtudós sem értékel nagyra, a számtalan horoszkópnak a személyes beszélgetések útján
történt értelmezése után kialakult és kifinomult asztrológusi intuíciómban - Amellyel már a
születési időpontnak (év, hónap, nap, óra) megfelelő karmikus adatok szerint és az előttem
álló személy természetének a spontán megnyilvánulásai szerinti beállításakor, az objektív
születési adatok által jelzett karmikus meghatározódásoknak és a szubjektív benyomásoknak
az agyamban zajló spontán összevetéséből, szintéziséből, olyan sors-gócokat látok meg egy
személy spirituális struktúrájában, amelyek kibányászására egy pszichológusnak például,
hosszú hetek és néha hónapok szükségesek. -, erre a gyakorló évek folyamán kialakult belső,
asztrológusi tudásra, jobban rá merem bízni magam, mint bármilyen misztikus tisztánlátó
által szolgáltatott információkra. Ismeretlen születési időpontok meghatározásánál két
esetem is volt már, amikor utólag megkerült az időpont feljegyzését tartalmazó dokumentum
és az én beállításom mindössze tizenöt perces tűrési határon belül volt, miközben a
tisztánlátók "tippje" teljesen hibásnak bizonyult. Ezért a hétköznapi csevegések szintjén nem
játszom meg a tisztánlátó asztrológust, és soha nem nyilatkozom konkrét és sorsfontosságú
kérdésekben, amíg komolyan meg nem vizsgálom az általam beállított (a szülők, a
nagyszülők és az élettárs - élettársak, illetve a szerelmi - szexuális partnerek születési
adataiból kiolvasott karmikus asztrológiai meghatározódások szerint beállított)
asztrogrammot. Metafizikai következtetéseket vonok le ugyan megtörtént eseményekből,
vagyis az eseményben szereplő személyek és tárgyak szimbolikájából, de valakinek a
spirituális struktúrájáról csak akkor nyilatkozom, ha előttem van az asztrogrammja, és ebben
az esetben is, a Lilithel kapcsolatos vonásokról, karmikus meghatározódásokról, sors-
nehézségeinek a saját természetében, egyéni belső életképzeletében levő, igazi okairól,
lehetőleg csak az illető személynek. De elkanyarodtunk a témától, ez már nem a nyári
meditációimmal, "világ- és sors-figyeléseimmel" függ össze.
- Persze, de mielőtt erről kérdeznélek, szükséges volt, hogy a tisztánlátásod tárgyi
jellegéről (megbízhatóságáról, vagy az esetleges hiteltelenségéről) szerezzünk némi
információt. Gondolom, ennyi elég az olva
sóknak ahhoz, hogy véleményt alkothassanak. Mit hoztál tehát a Besenyői tóról haza,
milyen, a világban egyre intenzívebben zajló jelenségek és folyamatok metafizikai
(titkos) értelmét és jelentését sikerült felfedezni? - A saját világhelyem felőli korábbi
elképzeléseim megszilárdulása mellett, amelyek szerint, ezekben az időkben - ebben az
apokaliptikus időminőségben - nem lehetnék sehol jobb és fontosabb helyen a világon, mint
Székelyföldön és ezen belül is, egyelőre Csíkszeredában, sokkal határozottabban és a
gyakorlatban is "élesebben" kezdtem látni azt, amit az eddig megjelent írásaimban -
könyveimben is megfogalmaztam. Ti., hogy az egész világ és az egész emberiség,

23. tudósaival, filozófusaival és vallásos- misztikus vezéreivel együtt, teljesen tévúton jár, mert
a teremtés ősi okának, céljának és eredeti rendeltetésének a következtében, amiről korább
beszéltem, az emberi és általában a földi életnek teljesen más az értelme, mint amit erőltet és
amiért, többé - kevésbé, hajt ma az egész civilizált világ, illetve amilyen „fontos”
életcélokról és rendeltetésről beszélnek a filozófusok, a vallásos és misztikus vezérek. Hogy
más az életünket - sorsunkat irányító lét-logika mint a természettudományos, vagy a
szentimentális-vallásos logika. És egészen más a betegségek, a természeti és a közúti
szerencsétlenségek, a bűnözés és a természeti, a szociális katasztrófák, a politikai hibák és
csődök oka és magyarázata, mint amit a tudomány feltár, vagy a bölcsek állítanak.
Tudvalevőleg, mivel a teremtésnek határozott célja és rendeltetése van, ami nem más mint
az egyetemes kiegyenlítődés, vagyis a megváltás megvalósulása, metafizikai szempontból
nem léteznek sem véletlen, un. objektív események, mint ahogy azt a természettudomány
állítja, de nem létezik Isten büntetése, vagy Isteni igazságtétel, vagy sors-igazságtalanság
sem, mint ahogy a vallásos személyek gondolják, mivel nem létezik egy rajtunk kívül és
felül álló Isten, aki sorsunkat önkényesen és a pragmatikus földi logikánk szerint
szeszélyesen irányítgatja, hanem az egész lét az abszolútummal együtt és a földi lét a földi
lényekkel (az emberel!) együtt, kiszolgáltatottja és egyben megtestesítője ennek a Lilith
gyűjtőfogalom alatt jelentkező, abszolút őssóvárgásnak és az általa létrehozott rend-
helyreállítási, megváltási, megváltódási kényszernek. Így például nem beszélhetünk sem
véletlenről sem Isteni logikai hibáról, irracionális eseményekről, de még csak Sors-
igazságtalanságól sem, mindazért ami velünk, vagy a tizennégy évet még be nem töltött
gyermekeinkkel történik, mivel mindaz, ami minket ér, ha a hétköznapi észlelés számára
láthatatlan módon is, de szorosan összefügg a személyi jellegzetességeinkkel, a láthatatlan
belső - lelki, szellemi és spirituális - állapotainkkal, változó és változatlan átéléseinkkel.
Vagyis azzal, hogy az a bizonyos Lilith erő bennünk milyen jellegű és mennyire erős a
negatív hatása, mekkora a "személyes" Lilith által fenntartott kábulat mértéke bennünk. A
misztikusok úgy mondják ezt, hogy vibrációs állapotunkkal. Hogy egy szemléletes példával
illusztrálhassam azt, vegyük a híres franciaországi Taize-i ökumenikus ima- és zarándokhely
90 éves vezetőjének, Roger testvér néven ismert, keresztény szerzetesnek a Isi-i zavarodott
elméjű nő általi meggyilkolása esetét. Egy alkimista aforizma szerint, a különféle elemek,
csak egymástól jól különválasztva és a maguk nemében és jellegében jól meghatározva és e
különbözőségük szerinti funkciójuk szerint és alapján egyesíthetőek. Az az egység, amely
nem ennek az alkimista tételnek a szellemisége szerint alkotódik, tehát, amennyiben
erőszakosan, mint a diktatúrákban általában, vagy, ami a Taizé-i esetben érvényes, a
spirituális különbözőségek és egyedi jellegek elmosása, az eredeti funkciók összezavarása
révén jön létre, nem maradhat fenn, mivel a diktatúrák és az egyszínű, egynemű társadalmak
- közösségek esetében, az erőszakosan egyesített elemek fellázadnak, katasztrófát, anarchiát
idéznek elő. Az egyedi jellegek eltörlése és az egyedi funkciók összezavarása esetében, ami
Taizére jellemző, spirituális szinten kábulat, misztikus légkör keletkezik, ami szükségessé
teszi a hamis egység felbomlását, és felszámolását, vagy legalábbis annak a kisebb méretűvé
- hatásúvá történő visszazsugorodását. De ez csak külső magyarázat arra, hogy viccesen
fogalmazva, Roger szerzetes úrnak az élete miért kellett ilyen erőszakosan véget érjen a
látszólag "szentségesen hasznos" tevékenysége és az általa hirdetett békítő jellegű

24. eszmerendszer ellenére. Az igazi ok az ő, egyéni érzelmei, érzelem-emlékei által is
meghatározott lelkében és keresztényi öntudatában keletkezett ellentmondásnak és spirituális
rövidzárlatnak a feloldási képtelensége volt, ami azt követően keletkezett, hogy megtudta, ki
követi II. János Pál pápát a katolikus egyház élén. Roger atya ugyanis, a másoknak tanított
eszméi ellenére, vagyis annak ellenére, hogy hosszú életén át milyen vallásos eszmeiséget
vallott, hogy miféle, sem a természet mélyén, sem a spirituális, vagy a kauzális dimenzióban
nem létező békéről álmodott, az Elzász - Lotaringiai származásából eredő történelmi
(Elzászi - francia) tudatát nem volt képes meghaladni, de legalábbis az ilyen jellegű negatív
emlék-érzelmeit nem volt képes feloldani. Ezért a lelke mélyén (tudattalan képzelet- és
érzelemvilága legmélyebb rétegeiben) nem tudta lenyelni azt, hogy a jelen pápa
kapcsolatban állt a "Hitler fiataljainak" (Hitlerjungend) a mozgalmával fiatal korában. És ezt
annak ellenére, hogy XVI-ik Kelemen nyilatkozata szerint, Roger atya egy igen
"megindító"(!) levelet írt hozza közvetlenül a gyilkosság előtt, amely levélben és amely levél
által ezt a Sors- és Isten elleni, mélyen rejtett, de lelkét marcangoló neheztelését próbálta
feloldani, úgy látszik, már túl későn…
- Szerinted tehát frére Roger kihívta maga ellen az Isten, illetve a Sors haragját, mivel
esetleg neheztelt a felsőbb hatalmakra, amiért azok úgy intézkedtek, hogy egy volt
Hitler-jungend tag a Katolikus világegyház élére került? Ennyi lelki - tudati
ellentmondásból eredő belső feszültség elegendő ahhoz, hogy valaki egy ilyen véres
tragédiának az áldozata legyen? Hiszen akkor ma nagyon kevés ember kellene éljen a
földön...
- Mondom, nincs itt szó, semmiféle égi haragról, megtorlásról, vagy felső és külső égi
hatalom "intézkedéséről". Az ilyenek mind vallásos és misztikus - mitikus elképzelések és
mitológiai képzetek szférájába tartoznak, de metafizikailag nem csak, hogy egyáltalán nem
érvényesek, hanem igen félrevezetők is. Itt nem az Isteni akarat, vagy hatalom
sértődékenységéről, vagy a jelenlegi pápa fölött és körött lebegő esetleges misztikus égi
védelmi pajzs hatékonyságáról van szó, illetve a Roger atya lelkében önkéntelenül
felbukkanó ellenérzéseknek az égi erők irányából érkező vak visszahatásáról, a még mindig
„franciás” színezetű lélekben felbukkanó negatív érzelmek és gondolatok megtorlásáról van
szó! Hiszen ezen az alapon a Vatikánban élő, pápa-esélyes bíborosoknak a fele át kellene
költözzön a túlvilágra minden pápaválasztás után. Ugyancsak egy alkimista aforizma szerint,
minél inkább közeledsz az Istenhez, annál inkább közeledik hozzád a Sátán. Persze, az Isten
is, mindössze egy gyűjtőfogalom az alkímiában, nem egy rajtunk kívül és felül álló, jóságos,
de néha mégis önkényeskedő és szeszélyeskedő, un. objektív személy, és az ördög
fogalmának aztán végképp nincsen semmi köze a lénységhez, a "gonosznak" a lényként -
személyként való létezéshez. Az aforizma értelme tehát az, hogy minél közelebb állsz a
megváltáshoz, a minél tökéletesebb kiegyenlítődéshez, annál veszélyesebben megjelenik
benned, a rád és környezetedre nézve egyaránt veszélyes hamis kiegyenlítődés, illetve a
sors-ellenállás. Szegény Roger atya tehát nem elég, hogy olyan keresztényi mozgalom élén
állt, amely hamis kiegyezésen alapuló békét hirdetett, vagyis teljesen tagadta a harc és a
konfrontáció fontosságát és a különbözőségek ütközésének a jogosságát, az eszmei tűzpróbát

25. tehát, amire szükség van a spirituális ősideák és képzetek folytonos tisztulása érdekében. D
annak sem mert utána nézni, hogy vajon jogos-e az ő lelke önkéntelen háborgása afölött,
hogy a keresztény világegyház élére egy olyan személy került, aki tájékozatlan ifjúkori
lelkesedése, vagy éppenséggel ifjúi lelki - szellemi tévelygései során, valamiféle kapcsolatba
került egy gyilkolásra és gyűlöletre elszánt őrültnek a nevét viselő fasiszta mozgalommal.
Ehelyett megpróbálta ezt a belső és önkéntelen ellenállást, ezt a negatív érzést elnyomni és
végig nem gondolván azt, hogy elsősorban jézus figyelmeztet a spirituális fejlődés tényére,
vagyis a fejlődés szükségszerűségére, feldolgozatlanul hagyván magában ezt a háborgást,
megpróbált hamis békét létrehozni a lelkében és tudatában. Neki tehát, aki, vallásos
értelemben legalábbis, igen intenzív spirituális életet élt (most ne minősítsük ezt, egyezzünk
meg abban, hogy akkor is, ha azon a metafizikai képtelenségen és tévképzeten is alapult,
hogy Jézus megváltotta az emberiséget, ez igen intenzív volt) és annak ellenére, hogy egy
ilyen, szentimentálisan hatásos lelki - szellemi mozgalmat vezetett, nem szabadott volna eme
„lelki tévelygéseit” huzamosan elnyomnia, hanem a felszínre hozva, azok tartalmát és
értelmét megvizsgálva, a természetszerűen megjelenő belső feszültségeket, a negatív
érzelmeit (a csendes sors-nehezteléseit) feloldania és meghaladnia. És főképpen e vívódásait
társaival, tanítványaival megosztania. A Szeretet törvényéről szóló tanulmányomban írtam
meg, hogy „az ördöggel” szembeni védekezés legjobb eszköze az őszinte önleleplezés, a
titkoknak és a sötét gondolatainknak, érzelmeinknek a mások előtt történő feltárása. Ezt
kellene szolgálnia a katolikusok által még hébe-hóba gyakorolt gyónásának is, amennyiben
azt képesek lennének még szellemi szempontból értelmesen elvégezni, illetve ha a katolikus
papok nem lennének maguk is, spirituális és kauzális szempontból, zavarodott szellemű
személyek, annak következtében, hogy a cölibátus miatt nem élnek a teremtés első
törvényével összhangban, és ami miatt a gyónáskor többnyire a vak vezet világtalant
állapotban kell találniuk magukat. Nos, úgy látszik, hogy pére Roger ezt, a tudattalan
szellemi világa szintjén belőle ellenséges ellenállásokat kiváltó spirituális gócpontját, a
kelletnél huzamosabb ideig nem tudta, vagy nem akarta - esetleg még önmaga előtt sem -
felvállalni, felszínre hozni és így, mások előtt is vállalva e nehézségét (vallásos
szempontból: gyengeségét), feloldani, és ezáltal új kiegyenlítődési képességeket szerezni,
tovább fejlődni spirituálisan. Sőt: mivel ez a mélyen, még saját keresztény tudata előtt,
nappali ébersége előtt is rejtett, belső sötét vívódása a kelletnél tovább tartott, felkeltett és
felerősített önmagában olyan, ugyancsak korábban a tudattalanja legmélyére lefojtott és nem
kibontott szellemi zavarokat és negatív spirituális energiákat, amelyek a hangolódás
törvénye alapján valamiképpen összhangba és összefüggésbe kerülve a zavart lelkű és tudatú
román nő agresszív hajlamaival, kiprovokálták abból a biológiai megsemmisülést végrehajtó
tettet. Nem csak asztrológiai és metafizikai közhely, hogy a velünk bármiféle kapcsolatba
kerülő személyek a rejtett képzelet- világunk megtestesítői de a híres pszichológus tudós,
K.G. Jung is kinyilvánította, hogy az áldozat mindig kihívja maga ellen a sorsot és annak
végrehajtóját: jelen esetben a gyilkost. Roger frére lelke és szelleme tehát, a halálát
megelőző periódusban olyan alacsony, vagy zavart: falcs és hamis spirituális állapotba
került, amely valamiképp összhangban állt és kapcsolatba került az állítólag elmeháborodott,
vagy legalábbis hasadt tudatú román nő szellemi-lelki állapotával, spirituális vibrációs
fokával. És ez akkor is így lenne, ha a nő nem agysérült, hanem például a moldvai magyar