1. PRÁZSMÁRI SZÁSZ ERŐDTEMPLOM

3. Evangélikus temploma a Erdély legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218 -ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes cisztercita stílusban.

4. Prázsmár-i erődtemplom Brasótól 17 kilométerre van Prázsmár

5. Az erdélyi szászok német anyanyelvű kisebbség Romániában . Szász lakosság települt a mai nevén Prázsmár területére. 1454 -ben kapott mezővárosi rangot

8. 1211-ben, II. András korában tesznek említést egy dokumentumban. A teutonok elnevezik Tarlungnak a folyót, amelyik növelni fogja Prázsmár Teuton templom területét. A templomot gótikus stílusban építették.

9. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a falu lakóinak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük.

12. Először egy 1235 -ből származó oklevél 1270 -es másolatában Prasmar néven, 1240 -ben Tartilleri néven, majd 1329 -ben németül , Torthlew ként említik. Későbbi név- és írásváltozatai: Tartlau ( 1415 ), Tartlen ( 1488 ) Bratschmer ( 1601 ), Présmér ( 1850 ), Presmer ( 1873 ). Német neve a Tatrang folyó német nevéből való, magyar Prázsmár és Prejmer román nevének eredete bizonytalan.

13. A kör alakjú erődfal amely belülről lakószobákkal volt ellátva, felül a tető alatt egy körbefutó járörutat is rejtett

14. Az erőd védelmét szolgálta mindegyik bejárat, 30 méter hosszú boltozatos folyosóból állt. A folyósókat el lehetett zárni tölgy farostéllyal és hegyes vasrudakkal. A belépést védte még rácsháló és csúszó tölgyajtó.

18. A legértékesebb a templomban a szárnyas oltárkép, amelynek készítési idejét 1450 körül datálják. A központi kép, a keresztre feszítést ábrázolja, az oldaltáblákon jelenetek láthatók a passióból. A művész ismeretlen de stílusából feltételezik, hogy a korabeli Bécsi iskolából származhatott.

21. 1512 - 1515 a templomot átépítik, a nyugati szárnyat bővitetik, és befedték egy kupolával.

23. Az első tanárokat 1460-ban és 1556-ban említik. Tanteremet a tizennyolcadik századig freskókkal díszítik, és 1853-ig használták.

24. Az Erdélyben élő szászok által használt szövőeszközök.

30. Nagyon jól karbantartott épületeggyütest az egyház egyetértésével az UNESCO örökségségének nyilvánították (1999).