Készítették: a Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola diákjai a gyöngyösi helytörténeti vetélkedőre 2013-ban.

1. Az orvoslás története
Gyöngyösön
Készítette:
a Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és Általános
Iskola csapata
a helytörténeti vetélkedőre
2013-ban

2. Szent Erzsébet templom.
Ez a középkori eredetű, egykor a
város határán kívül álló épület volt
egészen a XV-XVII. századig az
elesettek, szegény emberek
gondozását ellátó ispotály.

3. 1761-ben új épületet emeltek ispotály céljára Koháry István alapítványából
Quardi Kristóf tervei alapján. Itt koldusok, magukra maradt és gondozásra
szoruló idős emberek, egyedül maradt nők, fogyatékkal élők lettek elhelyezve.

4. Szent Bertalan templom.
A céhek tagjai a vallásos élet ápolása
mellett egyéb jótékony célú tevékenységet
is folytattak. Ilyen volt a beteg tagtársakról
való gondoskodás, melynek a város
főtemploma adott otthont.

5. Ferencesek temploma.
A ferences rendi szerzetesek a szegény
emberek melletti elkötelezettségük,
gyógyító tevékenységük kapcsán nagy
megbecsülést vívtak ki. Nem véletlenül
nevezték őket „barátoknak”.

6. A gyöngyöspüspöki templom.
Itt is a ferencesek azok akik a
hívek testi-lelki gondozását
felvállalták, járványok idején
életük feláldozásával is
igyekeznek segíteni a betegeken.

7. Kálvária templom.
Alapkövét a jezsuita vezetés alatt álló
Agónia-társulat 1721-ben tette le.
A Társulat a súlyos betegek
gondozását, a haldoklók
vigasztalását, valamint Krisztus
kínhalála emlékezetének ápolását
tekintette feladatának.
(Ma elhanyagolt, romos állapotban
van az épület, értékeit más
templomok és gyűjtemények őrzik.)

8. A Városi Menház 1884-ben kezdte működését, a Paulai Szent Vinczéről nevezett nővérek
vezették. A menedékház befogadott minden idős szegény férfit, nőt és árvákat. A szociális
gondoskodáson túl egészségügyi feladatokat is ellátott. Ma a Családok Átmeneti Otthona
található a helyén.

9. Bugát Pál 1793. április 12-én született Gyöngyösön.
Szülőházát 1972-ben lebontották, ma emlékkő jelöli
egykori lakhelyét a Bethlen Gábor utcai házak között.

10. Tanulmányait a
gyöngyösi
gimnáziumban
végezte jó
eredménnyel. Majd
orvosi tanulmányokat
folytatott Pesten,
vidéki tiszti főorvos,
az orvosi kar jegyzője
és 24 éven át a
sebészeti tanszék
tanára lett. Alma
máterében
emléktáblát emeltek
a tiszteletére.

11. A nyelvújítás nemes eszméje, a
hazafiúi érzések, a magyar
nyelv fontosságának
felismerése, nemkülönben
barátai hatására Bugát Pál
elhatározta, hogy a magyar
nyelv használhatóságát az
orvosi irodalomban is
bebizonyítja.

12. Bugát Pál úttörője volt a magyar nyelvű
orvosirodalom megteremtésének.
Városunkban a posta előtti tér 1950 óta
viseli nevét.

13. A gyöngyösi Mátra Múzeumban található
Bugát Pál emlékszobája, számos eredeti
oklevéllel, tárgyi emlékkel, Bugát Pál műveivel,
köztük a Természettudományi Szóhalmazzal.

14. A kórház ünnepélyes
felszentelésére 1838.
szeptember 16-án került
sor.
Ekkor a kórház három
helyiségből állt: egy férfi
és egy női betegszoba 3–3
ággyal, és egy szoba a
személyzet számára.
Az alapítója Dr. Horner
(Vezekényi) István volt.
Az intézmény 1956-ban
vette fel a „kórház” szó
megalkotójának,
Bugát Pálnak a nevét.

15. Az új kórházépület ünnepélyes átadása 1994.
augusztus 19-én történt meg. 1995 év
tavaszán megkezdődött a következő osztályok
beköltözése: I. Belgyógyászati (Kardiológiai),
Sebészeti, Szülészet – Nőgyógyászati,
Szemészeti, Fül–orr–gégészeti,
Gyermekgyógyászati és Újszülött, a Központi
Anaesthesiologiai és Intenzív Osztály,
valamint a diagnosztika egységek, a Központi
Röntgen, a Pathologiai Osztály, a Központi
Laboratórium, a Központi Műtőblokk, a
Hygiénés Osztály.

16. A kórház alapító tőkéjét Dr. Vezekényi (Horner) István tisztiorvos és segítői gyűjtötték össze.
Vezekényi vezette be először Magyarországon a homeopata gyógymódot, és útjára indította
Gyöngyös első újságát, mely szakmai közlöny jellegű volt. 1988-ban, a kórház fennállásának
150 éves jubileumáról méltó módon emlékeztek meg. Vezekényi emléktáblát avattak,
Vezekényi emlékérmet alapítottak és Bugát Pál emlékszobát hoztak létre.

17. Kórházigazgatók sírja a Felsővárosi Temetőben: Dr.
Koller János (ig. 1887-1912) , Dr. Vezekényi (Horner)
István (1838-1887), Frindt Ferenc József (1912-1937)

18. Puky Árpád Egerben született 1877-ben. 1919-ben
polgármesterré választották. Hivatali ideje alatt
felvirágoztatta a várost; újjáépítette a Szent Bertalan-
templomot, új városrészt alakított ki, megépítette a
tüdőbeteg-gondozót, városi bölcsődét,
szanatóriumokat.
Városunk a Fő téren emelt szobrot tiszteletére.

19. Dr. Puky Árpád polgármestersége idején
(1919-1941) több szociális, egészségügyi
intézmény épült, így az Egri úton található
Tüdőbeteg-gondozó Intézet is.

20. Richter Gedeon Ecséden született.
Gyógyszerésznek tanult, majd
világszínvonalon működő
gyógyszergyárat alapított hazánkban.
Városunkban a Hanisz téren
gyógyszertár viseli a nevét. A
gyógyszertár melletti falon
dombormű tiszteleg munkássága
előtt.

21. Városunk első gyógyszertárai 1785-
től működtek. Ma 12 patika áll a
lakosság rendelkezésére.

22. https://mapsengine.google.com/map/edit?mid=zjn4Yb2xp6-k.k4341BuoLtMY
Gyöngyös számos helye
őrzi az orvoslás, gyógyítás
történetének emlékeit.
Térképünk az általunk
felkutatott helyszíneket
jelöli.