1. Az ifjúsági probléma újragondolása

2. A ’80-as évek eleje:
1, Nem sikerült a "proleatariátus" forradalmi tematikája
helyett új témát találni;
2, az ifjúsági kultúrák egyre inkább integrálódtak a
posztindusztriális kapitalizmusnak nevezett társadalom
dinamikájába

3. Egyértelmű visszatérést tapasztalhatunk az empirikus kutatások
felé számokban fejezték ki a fogyasztási mintáikat és korrelációkat
mértek a nem, a kor, az etnikai hovatartozás és az "osztály" kategóriával
Cohen: a klasszikus témák kritikai újragondolására próbált visszatérni
négy kódot határozott meg:
- szakképzés
- örökség
- tanonckodás
- karrier
többféle kulturális tőke létezik, amik jelentős különbséget mutatnak nemek között

4. Régi fejek, új vállak
- Szocialisták: úgy közelítenek a jövő felé, hogy közben a válluk felett
visszatekintenek a múltba nem a legjobb módszer a jelennel való
foglalkozásra
- Az ifjúsági problémát folyamatosan újra kell gondolni!
- A fiatalok elutasítják a szervezett politika elidegenített formáit, helyette
egy új típusú személyes politizálást választanak.

5. A fekete és homoszexuális ifjúsági politikák fontosak, mert kihívást jelentenek
az ifjúsági ellátó rendszerek domináns mintáival és biopolitikai előfeltevéseivel
szemben.
Ezeket az előfeltevéseket így lehet összefoglalni:
1) Az ifjúsági egységes kategória, amelyet bizonyos pszichológiai
jellemzők és társadalmi szükségletek határoznak meg, amelyek az adott
korcsoportra egységesen jellemzőek.
2) Az ifjúság a fejlődés különösen rugalmasan alakítható szakasza,
amikor az attitűdök és az értékek ideológiákká merevednek és az élet későbbi
szakaszaiban már nem változnak.
3) A gyermekkori függőségből a felnőttkor autonómiájába való
átmenet természetes velejárója egy lázadó korszak, ami maga is része annak a
kulturális hagyományoknak, amit generációról generációra átörökítünk.
4) A modern társadalom ifjúsága számára nehézségeket fejt a
felnőttkorba való sikeres átmenet, ezért szakember segítségére, tanácsára és
támogatására van szükségük.

6. Az előbbi előfeltevéseket "biopolitikának" nevezte Cohen.
úgy határozzák meg az ifjúságot, mint a népesség egy
speciális típusát, és mint a politikai beavatkozás egyik
lehetséges célpontját
az 1880-as években jelentkezett először ez az elgondolás
Ezen elméleti alapokat kell megkérdőjelezni, ha újra
karjuk gondolni az ifjúsági problémát.
Kiindulópont: az ifjúság biológiai kategória, a természet erői
találkoznak a kultúra stabil tárgyaival ez okoz konfliktust a
pubertás korban.

7. A főbb elméletek megalkotói
Stanley Hall serdülőkori pszichológiája : az egyén fejlődése a társadalom
fejlődését tükrözi, és mindkettő a primitív vadság állapotából a civilizált
érettség állapotába tart.
Karl Mannheim tudásszociológiája: a probléma nem a serdülőkorról,
hanem a generációról szól. A generációk társadalmi csoportok, amelyek
elhiszik, hogy egy közösen átélt történelmi mozgalomhoz tartoznak vagy
pedig ugyanazok a történelmi események alakítják őket.
Parsons funkcionalizmusa: az ifjúsági probléma: a tradicionálisból a
modern társadalomba való átmenetből adódó strukturális feszültségek. A
tradicionális társadalmakban a család tölti be a gazdasági, biológiai és
kulturális reprodukció alapvető funkcióit.

8. Cél: a mítosz lerombolása, mely szerint volt egy aranykor, amikor a generációk
békében éltek.
Probléma: megpróbálják felépíteni az ifjúság történelmét. Ennek során a hibák
megmaradnak, sőt összeadódnak. Például a fiatalság és a bűnözés kapcsolata: a
morális pánik tompítható, ha leszámolunk az aranykor mítosszal és az mondjuk,
h a 19. sz. ifjúsága sem volt jobb.
Mi is az a morális pánik?
Egy csoport, vagy egy csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalom
idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosul a táradalom tagjaiban. A média
szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása nyomán a fenyegetést hordozó
csoport könnyen azonosíthatóvá válik. Ennek nyomán megoldást sürgető
közhangulat alakul ki. A leegyszerűsítő nézetek beépülnek a társadalom
gondolkodásába.

9. Az 1960-as években a kor ifjúsági kultúráinak jelentőségére koncentráltak a
kutatások. Jelentős figyelem irányult a különböző öltözködési és zenei
stílusokra és a kortárs csoportokra, illetve az etnikai hovatartozásra és a
nemi különbségekre.
Sok a leegyszerűsítés a vizsgálatokban!
A ’60-as évek ún. alternatív társadalmának összeomlása után a szülői és az
ifjúsági kultúra viszonya helyett az oktatás és a termelés viszonyaira
összpontosítottak.
Kiindulópont: az állami iskoláztatás meghatározó szerepet játszik a
kapitalizmus társadalmi munkamegosztásában kialakult különböző
csoportok fenntartásában.

10. Dialektikus modellek jönnek létre, amik azzal foglalkoznak, hogy az
osztályhelyzetek rendszere hogyan termelődik újra azokban a folyamatokban,
amelyek ezeket a helyeket betöltő szubjektumokat alakítják.
A munka generációs megosztása összetett Szabályozza a családi életciklus,
a munkaerőpiaci ciklus, a családi szerepek és a foglalkozási szerepek
A család és a generációs különbségek figyelmen kívül hagyása azt eredményezi,
hogy az ifjúsági munka helyzete is tisztázatlan marad.

11. A patriarchális rend és a serdülőkor
 Akkor kezdi foglalkoztatni a kutatókat, mikor a
feminizmus teret nyer.
 Feminizmus: az ifjúságkutatás nem vette figyelembe a
nemek közti különbségeket.
 Van értelme külön a lányok kultúráiról beszélni.
 A lányok életszakaszok közötti váltásai és serdülőkori
szerepei egészen más elvek mentén épülnek fel, mint a
fiúk esetében.

12. A Patriarchátus „szabálya”:
-Férfi / nő = felnőtt / gyermek (1.domináns helyzet +
képességek, 2. alávetett + hiányok)
Fiúk kategóriái a lányokról:
-„könnyű préda” (megvetett); „szüzek” (idealizált)
-> azon kultúrákban, ahol a fiú gyermekkorában nyíltan
nőies alávetett helyzetben van az idősebb férfitagokkal
szemben:
a serdülő puhány, lány -> kiprovokálják belőle az
ellenreakciót: férfiasság, érettség
El kell távolodnia az anyjától + le kell rombolnia a nőies
oldalát – ezt vetítik ki a lányokra

13. -AZ IFJÚSÁGI MUNKA : terjesztő és szolgáltató iparok, manufaktúrás
ipar munkaerő – intenzív szektorai
1. A legalacsonyabban fizetett, legkevesebb szaktudást igénylő munkák
„szokásos gyakorlat”
a fiúk munkája házimunka, mint amit a nők otthon végeztek(teafőzés,
felsöprés, kiszolgálás)
2. sok viccelődés -> a +szűz” munkás beiktatása -> teljes jogú
munkatárs - a tanonc megmutatja, hogy ugyanolyan „kemény fiú” mint
a többiek -> megpróbálták utolérni feltételezett szexuális hőstetteiket

14. -= generációs munkamegosztás megtartása = a fiataloknak
rendelt női státusz megvetése
Mindez jó:
- mert: csökkenti az instruktor – tanonc konfliktust
(ödipuszi feszültségek)
- mert a kereseti különbségek csökkentik a munkaerő
költségét
- mert biztosítják a fiatal munkaerő tartalékát
Szaktudás: veleszületett adottság (nem pedig gyakorlat),
SZÜLETÉSI ELŐJOG ÉS ÖRÖKSÉG
-A fiú szinte kötelezően követi az apja foglalkozását,
továbbviszik a szülők örökségét

15. Pszichoanalízis és „ifjúság”
 A gyermekkori szexualitás felfedezésének
következménye a serdülőkor trónfosztása (már nem a
pubertás a szexuális élet kezdete, hanem a
gyermekkori és felnőttkori szexualitás közötti egyik
szakasz).

16. Ernest JONES
 A serdülőkor a gyermekkor ödipuszi drámáinak
újrajátszása emelkedettebb szinten
 Cél: a genitális heteroszexualitás megerősítése (a
korábbi orális, anális, polimorf fázisokkal szemben).
Növekvő libidó.
 -> a serdülőkor érzelmi viharai a fejlődés
normatív szakasza.

17. DE! Negatívumok:
1. feltételezi, hogy a serdülőkori konfliktus középpontjában
a családi viszonyok állnak. Van ahol ez nem így van:
munkásosztályok – kortárs csoport formái
= nem vették figyelembe a családi formák történelmi
és kulturális változatainak fontosságát
2. A fejlődés normatív célja: a genitális heteroszexualitás
-> az összes többi szexuális gyakorlatot perverznek
tekintik
Felnőtté válás: a serdülőket megszabadítják a múlt
mintáinak követésének kényszerétől
(gyerekkori helyzetek feltárása)

18. Erik ERIKSON
 A serdülőkori identitáskrízisre helyezi a hangsúlyt.
 Minden fejlődési szakasz egy bizonyos krízis köré
szerveződik melyeket vagy pozitívan vagy negatívan
lehet megoldani. – az egyéniség így formálódik.
 (A marxizmus elutasítja a pszichoanalízist)

19. Wilhelm REICH
 1960-as évek – a szexuális felszabadulás guruja
 Újfajta szexuális politika: „szex-pol” mozgalom
 Cél: a serdülők eltérítése a Hitlerjugendtől a szocialista
ifjúsági mozgalom felé
 Szexuális felvilágosító programok, beszélgető-
csoportok
 Megpróbálja összekötni a marxizmust és a
pszichoanalízist

20. -A kapitalista társadalomban szexuális elnyomás van
- a középosztálybeli család szerkezetei + a patriarchális tekintélyelv a
fiatalokba lelkiismeretfurdalásos attitűdöket nevel a szex iránt
- a pubertás által szabadjára engedett szexuális vágyak ellen a serdülők
tudatalattijában védelmező mechanizmust biztosítanak
Pl.: militarizmus: egyenruha, kiképzések, érzelem a tömeghez
tartozás élményében
-REICH:
-Pszichoanalízis: fellazítsa a morális gátakat
-Munkásmozgalom: megszüntesse a gazdasági ínségeket
- + misztikus szerepet tulajdonított az orgazmusnak
-„jó orgazmus” – „természetes szexualitás” (nem hatnak rá a
társadalmi folyamatok) <-> „rossz orgazmus” – „természetellenes
szex” (a burzsoá tömeges neurózisa és perverziója)

21. Frankfurti Társadalomkutató Iskola
1.
 Hogyan változott meg a tekintélyelvűség a
családban?
 Amikor az apa már nem a fia riválisa és nem a lánya
ideálja – a kortárs csoportok töltik be ezeket a
funkciókat
 A tudatformáló iparok – új örömelvek – az egyéni
vágyak kielégítése
 Fogyasztói kultúra – „nárcisztikus kultúra”

22. A kapitalizmusba való átmenet a család viszonyainak
szempontjából:
-A tanonckodás és az örökség nem tűnt el, csak változáson
ment keresztül
- a kihelyezés rendszere (felesleges gyerek más házhoz
küldése) -> a munka kihelyezése a családhoz
--> a család = kereső munkaerő – a gyerekek meg tudták
keresni az eltartásuk költségét
- az örökség a „munka örökségévé” alakult át
-Védelmező törvények: hivatalosan kitiltják a gyereket a
munkaerőpiacról (otthon, iskola)
--> gyerekkor – fiatalkor határa
- fiataloknak gyerekbért fizetnek házimunka jellegű munkáért
--> fiatalkor – felnőttkor határa

23. Frankfurti Társadalomkutató Iskola
2.
 Életútelemzés
 Pl.: a fiatalság mennyire jól formálható életszakasz?
 Függ:
 Egybeesik- e különösen fontos országos, vagy
nemzetközi eseményekkel
 Milyen a család által elfogadott stratégia
 Milyen események követik az élettörténetben

24. Frankfurti Társadalomkutató Iskola
3.
 Rejtett életrajzok (csoportoktól)
 Funkció: pozitív identitás, élettörténeti folyamatosság
érzékeltetése
 Freud: családi románc: a gyerekek által kitalált mesék
a családtagokról
 Később a serdülőkorban ezek a sztárok
 Funkció: +; - megtestesítse a kultúra én-ideáljait
 Családi narratívák
 Funkció: képzeletbeli rokonsági viszony a többi
osztállyal

25. Walter BENJAMIN
 1930-as évek
 Minden generáció ráteszi a kezét az elődeik által
előállított technológiára és materiális kultúrára – majd
átdolgozza őket – új technológia születik
 „megalkotja saját múltának jövőjét”

26. Az ifjúsági probléma újragondolása
 Az abszolút autonómia felnőttkorban sem létezik – ez
csak a gyermeki fantázia része
 Diszkontinuitások különböző területeken: az ifjúsági
probléma fő alakító tényezői
 Ezek a területek pl: munka, kiskorúakra vonatkozó
védelmező törvények, fiú, vagy lánygyermek a családi
románcban, állampolgárként kezelt tanuló az oktatási
államban,…
 Diszkontinuitások vannak az idő strukturálásában is:
kapitalista idő (munkaidő-szabadidő), testi idő
(szexuális feszültség).

27. Fiatalság: veszélyes időszak – a periodizáció és a
kategóriák sok elve egymásnak ütközik ekkor.
Serdülőkor:
Fiúknál: férfivá válás
Lányoknál: két opció: háziasszony, anyaszerep – örökké
fiatal, szép
Mára konfliktusok
Fiúk: egyre fiatalabban kerülnek szembe az ifjúsági
kultúrával, de egyre később kerülnek ki a felnőtt
munkaerőpiacra.
Ez a feketéknek nehéz: gazdasági szemétdomb tetején
helyezkednek el, miközben a kultúrájukat istenítik és
kisajátítják.

29. Ifjúsági munkanélküliség
 Új társadalmi réteg
 A munkanélkülieket társadalmilag és kulturálisan kell
befogadni, politikai jogot kell kapniuk.
 A munkanélküliség mást jelent attól függően, hogy
erős, vagy gyenge tanonckodási és örökségi hálókon
keresztül élik meg.

30. Erős közösségi háló: munkásosztály
+: Harcok, hogy megőrizzék az iparokat + új, a szabadidő
eltöltéséhez kapcsolódó életvezetési képességek
elsajátítása
-: a generációs folytonosságban törés keletkezik
Gyenge közösségi háló:
Egyre inkább elutasítják a karrier kódját -> alternatív
munka
Ez a lányoknál ellentétes:
Gyenge hálók: jobb helyzet – nagyobb szabadság
(munkanélküli fiúk – feminin helyzet)