1. A doktori képzés helye és
helyzete a felsőoktatásban
Tanár- vagy tudós
utánpótlás?
Készítette: Szabó Angéla
Andragógia MA, I. évf., 2010/I.

2. Doktori képzés
 A felsőoktatás 3. lépcsője, 20 év A dolgozat:
az oktatási rendszerben - Bevezetés
- Expanzió
- Jogi szabályozás
 PhD/DLA - A doktoranduszok
- Az oktatókés az oktatói
 Egyre növekvő tudományos utánpótlás
érdeklődés az oktatók iránt -Összegzés
 kutatók vagy oktatók?

3. Kérdések
 Mik lehetnek a PhD hallgatók motivációi?
 Milyen kihívásokat jelent a doktori képzés? Vajon milyen
arányban vállalkoznak az MA/Msc diplomával rendelkezők a
doktori iskolák elvégzésére, és hányan járnak sikerrel?
 Milyen hatással van az oktatás expanziója a doktori képzésre?
 Milyen hatással van a doktori képzés a felsőoktatás egészére és a
társadalomra? Azaz, mi a szerepe, célja a doktori képzésnek?

4. Expanzió
 Expanzió  a doktori képzésben is, de nagy a
lemorzsolódás  kutató- és oktatóhiány Európa-szerte
 Tömegesedés (több oktatóra van szükség), elöregedő
professzori korfa, USA agyelszívása, irányelvek
(innováció, magas képzettség), k+f
 „Ha egy korcsoport többsége elvégez egy bizonyos
szintet az iskolarendszerben, akkor ez már nem hordoz
társadalmi előnyöket többé, sőt az adott szint nem
teljesítése válik hátránnyá. A szituációra adott lehetséges
és nyilvánvaló válaszként a társadalom bizonyos tagjai
magasabb célokat tűznek ki, ami expanziót generál.”
(Green 1980)

5. Motivációk
 karrier a felsőoktatásban
vagy „csak”
 egyetemi tanár
 kutatói, tudományos
pálya
 presztízs
 A munkaerőpiacra
lépés késleltetése?

6. Oktatók
 „A magyar doktori iskolák az oktatói utánpótlás
biztosításának legfontosabb műhelyei. (…) a magyar
felsőoktatás oktatói gárdája mind rossz korfával, mind
generációs problémákkal küzd. Az oktatói kar szerves
átalakulásának felgyorsítása a doktori iskolák hatékony
működésétől függ.” (Róna-Tas 2003)
 Felsőoktatás-kutatás:
„Feltűnő hiány, hogy a tanítás színvonalát, eredményességét,
a tanári munkát többnyire nem, vagy csak nagyon
leegyszerűsített módon, közvetetten veszik be az értékelés
szempontjai közé. Általában jellemző, hogy elsősorban a
kutatási teljesítményt emelik ki. Végül is a tanári munka
esetenként megjelenik a szempontok között, de közvetlenül
és érdemben sehol nem tudják mérni.” (Hrubos 2007)

7. Oktatók
Szervezeti rendszer, oktatás-kutatási praxis: az
országokban eltérő, de ott a legeredményesebb, ahol:
„(a) átlátható szerződéses viszony van a doktorjelölt és
a témavezetője (valamint az intézmény) között; (b) a
témavezetői munka az oktató egyetemi
munkaterhelésének részét képezi; (c) nemcsak az
oktatók szakmai, hanem témavezetői képességeinek
fejlődéséről is gondoskodnak (pl. speciális tréningeken);
valamint (d) kidolgozzák a témavezetői teljesítmény
értékelési rendszerét.” (Kozma&Pusztai)

8. Köszönöm a figyelmet!